A kormány átfogó intézkedéseket tervez az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében megvalósuló, nemzetgazdasági szempontból kiemelt építési beruházások gyorsítása érdekében - jelentette be a napokban Bajnai Gordon, önkormányzati és területfejlesztési miniszter. A módosításra azért van szükség a szakminiszter szerint, mert a joggyakorlat gyakran indokolatlanul meghosszabbítja a kiemelt építési beruházások előkészítését, engedélyezését és megvalósítását.
A jelenlegi szabályozási környezetet mindenképpen módosítani kell, erről már hosszú ideje folynak tárgyalások a kormánnyal - értett egyet Bajnai Gordonnal Sztranyák József, a Magyar Ingatlan Tanács - Magyar Ingatlan Szakmai Szervezetek Országos Szövetsége (MIT) elnöke. Elmondása szerint a tárgyalások során sok javaslatot befogadott a kormány, így bár "lehetne jobban is csinálni a reformot, de legalább elkezdődött a folyamat, ami mindenképpen pozitívum."
Ugyancsak üdvözölte, hogy megneveznek kiemelt projekteket, amelyeknél minden szinten gyorsul az eljárás, az esetleges problémáknál pedig "azonnali elhárítást" lehet végezni. Szerinte, ha a négyes metró is ilyen kiemelt beruházás lenne, akkor sokkal gyorsabban elkészülhetne, mivel így nem tartana hónapokig minden egyes civil szervezet fellebbezésének vizsgálata.
Kevesebb szakhatóság, több szakértő
A kormány a tervek szerint csökkentené az eljáró szakhatóságok számát, amelyek között nem ritka, hogy gép és jogismeret nélkül működnek. Jelenleg mintegy 450 helyhatóságnak van ilyen jogköre, a minisztérium elképzelései szerint év végére ez 400-ra csökkenhet. Ezt az elképzelést messzemenőleg támogatja Sztranyák József, aki szerint a sok hatóság túl bürokratikussá teszi a rendszert, hiszen "nagyon sok papírt, nagyon sok helyre kell benyújtani", így nem ritka, hogy az építtetőnek "elmegy az életkedve is" a munkától.
Ezzel párhuzamosan növelnék a felügyelőmérnökök számát, amit ugyancsak üdvözölt a MIT elnöke. Így régiónként 6, tehát összesen 42 építésügyi felügyelő tevékenykedhet, a működésükhöz szükséges összeg szerepel az idei költségvetésben. Szerinte a minőség látja kárát annak, hogy jelenleg nem ritkán öt feladatra kell koncentrálnia egy felügyelőnek. A nagyobb létszám további előnye, hogy ezáltal az ügyek intézése is felgyorsulhat.
Lépések a feketegazdaság ellen
A bejelentett intézkedések között kiemelt helyet foglal el a minimum-ár meghatározás, amivel a lánc- és körbetartozásokat csökkentené a kormány. Jellemző ugyanis a magyarországi helyzetre, hogy túl sok a tervező (itthon 20 ezer, Ausztriában 2 ezer), így olyan erős verseny alakult ki, aminek köszönhetően gyakran a reális ár alá licitálnak. A jelenlegi gazdasági helyzetben pedig gyakran ezek az irreális ajánlatok nyernek.
Ez részben természetes, hiszen ha nincs kapaszkodó, akkor a döntéshozók úgy gondolják, hogy akkor védik jól a közösség érdekeit, amikor a legkisebb költséggel járó projektet fogadják el - magyarázta Sztranyák József. A minimum-ár kiszámításának módjáról még nincs végleges döntés, ám elképzelések már vannak. A MIT elnök elmondása szerint a munkabér és az anyagköltség általában a költségek 50-50 százalékát viszi el. Márpedig a béreket bárki megtekintheti, hiszen az ágazati bérmegállapodások nyilvánosak, így "könnyedén kiderülhet, hogy mennyire reális az ajánlat." Sztranyák József szerint ugyancsak fontos, hogy amikor túl alacsonynak tűnik a beérkezett ajánlat, akkor a döntéshozó ne legyen rest rákérdezni a beruházónál, hogyan jöttek ki ezek a számok - jelenleg ez sem mindig van így.
Több odafigyelés a szakképzésre
Az uniós pályázatok nyomán az építőiparban meginduló ugrásszerű fejlődéshez nélkülözhetetlen a magas színvonalú szakképzés és szakmunkaerő állomány, ezért a kormány javítaná a minőségi szakmunkásképzés feltételeit is.
Ez talán az egyik legfontosabb pont, hiszen a nyugati régiókban már most is gyakori problémát okoz a munkaerőhiány, ami akár az ország versenyképességének is árthat - állítja Sztranyák József. Éppen ezért nagy mennyiségű betanított munkaerőre lenne szükség, ennek hiányában akár el is fordulhatnak az országtól a leendő befektetők. (Komoly problémákat okozhat a munkaerőhiány a nyugat-dunántúli régióban, mert a magasabb bérek miatt külföldre mennek a műszaki-gépészeti szakemberek - közölte korábban Kiss Ambrus, a régiós munkaügyi központ főigazgatója.)
Ugyancsak javítana a helyzeten, hogyha a külföldön szerzett képesítést elismernék itthon is. Jelenleg ugyanis egy hazai középfokú képzés többet ér, mint egy külföldi egyetemen szerzett - legmagasabb képesítést nyújtó - diploma - közölte a MIT elnöke. Szerint ez a helyzet tarthatatlan, így örömmel látja, hogy a kormány célul tűzte ki a jogharmonizációt.
