Az egyes italok kedvelőinek tábora változatosan alakult az elmúlt tizenkét év során. Megduplázódott azok száma, akik különösen szívesen fogyasztják az ásványvizet, amely így a legnépszerűbb szomjoltó ital lett. Amíg ugyanis 1989-ben a válaszadók 29 százaléka ivott szívesen ásványvizet, addig idén már 61 százalék. Ez a mutató nagyobb, mint a gyümölcslénél mért 60 százalék.

A felnőtt lakosságot reprezentáló 1000 fő személyes megkérdezésével idén is feltárta az étkezési szokásokat a GfK. Az intézet megalakulásának éve, 1989 óta kétévenként elvégzik ezeket a kutatásokat, amelyek lehetővé teszik a fogyasztási trendek felismerését.

Az ásványvíz mellett továbbra is közkedvelt ital a szóda, amit a megkérdezettek 52 százaléka iszik szívesen. Hasonló a szénsavas üdítőitalok kedvelőinek aránya, ami tizenkét év alatt 25 százalékkal növekedett.

Említést érdemel a szörp is, 40 százalékos mutatóval. Akik viszont szeretik, azok rendszeresen isszák, hiszen a heti átlagos gyakorisága 1,5 nap.

A különösen kedvelt italok közé a válaszadók 30 százaléka sorolja a sört. Ez a tizenkét évvel korábbi 34 és a tavalyelőtti 27 százalékhoz képest egyenletes képet mutat.

A fogyasztás gyakoriságába szintén sok változás történt. Egy magyar felnőtt hetenként átlagosan 2,7 napon fogyaszt ásványvizet, és majdnem ugyanannyiszor szódát. Az ásványvíz szerepe jelentősen erősödött, hiszen a tizenkét évvel ezelőtti heti átlag még csak 1,4 nap volt.

Gyümölcslét gyakran isznak ugyan, de keveset. A heti 1,9 napi átlagos mutató csökkenő trendet mutat az 1989-es 2,4-hez képest. Ez a szomjoltó ital azonban így is előkelő helyen áll a szomjoltó italok között.

A szénsavas üdítőital helye is javult az étkezési szokásokon belül. Ezévi mutatója 1,7 nap/hét. Így is 30 százalékkal gyakrabban isszák idén, mint az első felmérés idején.
A sörivás gyakorisága egyenletesen csökken. A tizenkét évvel ezelőtti hetenként 1,2 napról 0,5-re ment vissza.

Az étkezési szokások változásai a szomjoltó italoknál az új divatok, mentalitás, háztartások költési szerkezete mellett a vásárlóerő új irányokba történő áramlását is jelentik. S ezzel együtt a piaci részesedések növekedését vagy csökkenését. Például a háztartások tavaly sörre 36,8 milliárd forintot adtak ki, szénsavas üdítőitalra 23,6-ot, gyümölcslére 17,7-et, ásványvízre pedig 13,3 milliárdot. Ez együttesen meghaladta a 100 milliárd forintot, ami a múlt évi forró nyár következménye is. Ha az idei első négy hónap trendjei folytatódnak, akkor 2001-ben a magyarországi háztartások szomjoltó italokra 80 milliárdot adnak majd ki.