Az állami és a magánszektor együttműködése: PPP

A Public Private Partnership, azaz PPP nem más, mint a közszféra és a magánszektor között, nagy tőkeigényű állami (önkormányzati) beruházások kapcsán létrejött együttműködés, ami több évtizedre szól. Azaz a tervezett projekt megvalósításán túl az új létesítmény üzemeltetéséig – olvasható a szakirodalomban. A gyakorlatban azonban korántsem ilyen világos, hogy mi is tartozik a PPP körébe, az effajta együttműködések jogi szabályozása pedig még csak készül. S míg Angliában például bevett gyakorlat, Magyarországon az első ötletekről beszélhetünk. Viszont már létezik egy tárcaközi bizottság és kormányzati titkárság a feladatok koordinálására.

Mi lesz az árrésstop vége?
Belebukhat valaki az MNB-alapítványi botrányba?
Mik lennének egy új kormány legfontosabb teendői?

Online Klasszis Klub élőben Csillag Istvánnal!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a korábbi gazdasági és közlekedési minisztert!

2025. június 25. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

„Mi is tanuljuk” még, hogy mi is az a PPP, miért kedvező az államnak, a társadalomnak és az üzleti szférának – jelentette ki Karakas Péter a gazdasági tárca PPP titkárságának (néhány hete új nevén partnerségi kapcsolatok osztályának) vezetője a PPP, az ígéret földje és a realitások című konferencián, amit november 27-én Budapesten a Vasárnapi Plusz Kft. szervezett. A szakember kifejtette, hogy a koncesszió, a lízing, esetleg a nem száz százalékos privatizáció tágabb értelemben mind-mind a PPP körébe tartozhat, ami azonban biztosan fő ismérve ennek a konstrukciónak, hogy állami (önkormányzati) feladatot szerveznek ki magáncéghez, és a feladat teljesítéséhez szükséges létesítményt együtt, de magántőkéből építik fel. Majd az üzemeltetésre és a karbantásra is szerződést kötnek, mintegy húsz-harminc évre, és a létesítmény tulajdonjoga ennek letelte után száll rá az államra, akkor már jellemzően térítésmentesen. A kockázat (határidő betartása, rejtett hibák kiderülése, árfolyam- és kamatkockázat, nem várt társadalmi tiltakozás stb.) előre rögzítve megoszlik az állam és a magánvállalkozás között.

Angilában mintegy ötszáz PPP működik jelenleg is – mondta az előadó -, ahol a fő szempont nem az volt, hogy volt-e a brit kormánynak pénze az adott beruházásra vagy sem az adott pillanatban, hanem hogy ha PPP-ben valósul meg, mennyivel lesz olcsóbb, hatékonyabb, mintha állami beruházásként hozzák létre az adott létesítményeket. Általában a PPP előnyei ugyanis: hogy olcsóbb, de nem csodafegyver, ezért minden egyes projektnél mérlegelni kell, hogy tényleg előnyösebb-e az állami alternatívához képest. További általános előnyök: nem a napi nyűgökre koncentrál az állam, hanem a minőségre és ellenőrzésre; az addicionális pénzügyi forrást jelent; előbb kerülhet sor a projektre; nem egy összegben jelentkezik a költségvetési teher; a hatékonyság növelése, hiszen a magánszektor minden forint elköltését jól meggondolja és nem csúszhat a határidőkkel; ezáltal költségtakarékosabb, mivel ha kifutnak az előzetes kalkulációból a különbözet a beruházó magáncéget terheli; de mivel ő maga fogja üzemeltetni is, mégsem érdeke, hogy spóroljon a minőségen; azaz összességében a szolgáltatást is magasabb szintje nyújtja, mint tenné azt az állam egyedül.

Magyarországon a 2098/2003. (V. 29.) számú kormányhatározat döntött arról, hogy a PPP alkalmazására ki kell dolgozni a jogszabályi feltételeket, illetve létre kell hozni egy öttagú tárcaközi bizottságot, ami a programokat figyeli és szakmailag felügyeli. Továbbá felállítottak egy PPP titkárságot a GKM-en belül (ennek vezetője az előadó, Karakas Péter), amelyik munkatársainak - szemben a szaktárcák szakembereivel, akik az állandó teendőik mellett csöppennek bele egy-egy PPP-projektbe - kizárólag a PPP-vel kell foglalkozni. Sem a titkárság, sem a tárcaközi bizottság nem dönt azonban, hanem véleményez, és a döntést továbbra is az illetékes szaktárca felelős vezetői hozzák meg. Viszont, ha egy PPP tervezetet a tárcaközi bizottság nem talál megfelelőnek, akkor, mielőtt az a kormány, vagy ha szükséges a felhatalmazás miatt, a parlament elé kerülne, visszaküldheti a szaktárcához további kimunkálás érdekében.

A PPP-nek nagyobb teret és szabadságot adott az államháztartási törvény és a Ptk. közelmúltban, a metró-beruházáshoz kapcsoló módosításakkal. Az utóbbi szerint ugyanis akkor is biztosítani kell egy jóváhagyott beruházásra a fedezetet, ha nincs meg rá a költségvetésben a pénz, mert ez nem lehet a jövőben kifogás. Továbbá 10 milliárd forint felett dönt a kormány, 50 milliárd felett a parlament, ez alatt jelenleg a szaktárcák. A PPP titkárság azonban azt szeretné elérni, ha minden PPP, tehát a kisebb projejktek is a kormány elé kerülnének a jövőben. A társadalmi előítéleteket ugyanis nem könnyű áttörni, és a felvilágosító munkának is nagy szerepe van abban, hogy a PPP-ben senki se az állami beruházás magánkézbe való átjátszását lássa, hanem egy hatékony megoldást az állami feladatok megoldására, a magánszférával együtt.

Hazai példák: a börtön

Banki nézőpontból
A témáról bővebben is olvashatnak majd a Piac és Profit 2004. januári számában!

Véleményvezér

Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint

Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint 

Csökken a normativitása a magyar társadalomnak.
Enyveskezű lehet Orbán Viktor barátja, nyomozást indított az Európai Ügyészség

Enyveskezű lehet Orbán Viktor barátja, nyomozást indított az Európai Ügyészség 

Vége az Európai Unió elnéző magatartásának.
Nincs lejjebb, utolsók vagyunk Európában

Nincs lejjebb, utolsók vagyunk Európában 

Tragikusan teljesít az Orbán-kormány.
A meggy és a málna kétszer annyiba kerül, mint tavaly

A meggy és a málna kétszer annyiba kerül, mint tavaly 

Nem jön össze a kisebb infláció.
Itt a rezsicsökkentés ára, 15 ezren ivóvíz nélkül

Itt a rezsicsökkentés ára, 15 ezren ivóvíz nélkül 

Ma már nincs ingyen semmi, a rezsicsökkentés se.
Cserbenhagyta Orbán Viktort barátja

Cserbenhagyta Orbán Viktort barátja 

Most már Szlovákia is támogatja Ukrajna EU tagságát.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo