Franciaország az utolsó helyen áll, Kolumbia és Olaszország pedig az utolsó három között végzett. Az adórendszerek befolyásolhatják a beruházásokat, az üzleti döntéseket és a gazdasági tevékenységet. Egyes országok az egyszerűbb szabályokat és a beruházási ösztönzőket részesítik előnyben, míg mások összetettebb adószerkezettel rendelkeznek.
A Tax Foundation 2026-os nemzetközi adóversenyképességi indexe 38 OECD-országot értékel több mint 40 szakpolitikai változó felhasználásával öt kategóriában: társasági, egyéni, fogyasztási, vagyon- és határokon átnyúló adók.
Az index az adóversenyképességre és a semlegességre összpontosít, nem pedig a beszedett adók teljes összegére.
Három balti állam – Észtország, Lettország és Litvánia – is bekerült az első öt közé. Mindhárom ország különösen jól teljesít a társasági és ingatlanadózás versenyképessége terén.
Az első tíz között szerepel még Új-Zéland, Svájc, Luxemburg, Csehország, Ausztrália, Törökország és Magyarország is, ami jól mutatja az adózási megközelítések sokszínűségét.
Miért tér el az adóversenyképesség az egyes országokban?
Észtország rendszere azért különleges, mert a vállalati nyereséget nem a keletkezéskor, hanem elsősorban a nyereség felosztásakor (kifizetésekor) adóztatja, ami ösztönzi az újrabefektetést.
Az egyes országok teljesítménye jelentősen eltérhet az egyes adónemek tekintetében. Új-Zéland például az első helyen áll a fogyasztási adók terén, a társasági adók tekintetében viszont csak a 31. helyet foglalja el; az Egyesült Királyság pedig a határokon átnyúló ügyletekre vonatkozó adószabályok terén első, összesítésben viszont csupán a 30. helyen áll.