2004-2008 közt az uniós pénzek összege a későbbiekhez képest aránylag szerény volt, ekkor a hazai GDP 0,2-1,6 százalékát tették ki. 2009-ben már 2,8 százalékon állt a mutató, majd gyors felfutást követően 2014-ben 5,3 százalékon tetőzött. A csúcsév után újból csökkenő pályára állt, de még a leggyengébb 2017-es évben is a GDP közel 2,5 százalékának megfelelő támogatásnak örülhettünk. 2018-tól 2023-ig évi 4,5-5 milliárd euró élénkítette hazánk gazdaságát, mely a GDP 2,4-3,7 százalékának felelt meg.
Összességében az uniós csatlakozás óta eltelt időszakban nettó 67,8 milliárd euró támogatás érkezett hazánkba (21 600 milliárd forint). Ez az összeg a 2024-es hazai GDP 26 százalékának felel meg, illetve több, mint egy teljes évnyi hazai beruházás volumene. Éves átlagban GDP arányosan 2,8 százalék nettó forrás érkezett hazánkba 2004 után (2010 után az éves GDP 3,5 százaléka).
Az EU-s támogatások egyenlege nominálisan és a GDP arányában (milliárd euró, százalék)
Forrás: Európai Bizottság és KSH adatai alapján GKI számítás
A GKI makromodellje segítségével kiszámolta, mindez milyen hatással bírt a hazai gazdaságra. Uniós tagságunk első négy évében a hatás a későbbiekhez képest mérsékelt volt, ekkor 0,3-0,6 százalékkal növelte a GDP-t. 2007-ben az uniós támogatások segítségével sikerült elkerülnünk az enyhe recessziót. 2009-ben már 1,2 százalékkal emelték a források a GDP-t, majd egyre növekvő ütem mellett 2014-ben már 2,7 százalékkal, 2015-ben 2,4 százalékkal járultak hozzá a hazai gazdaság bővüléséhez. Az ezt követő években 1,3-1,9 százalék között mozgott a mutató. A 2010-es, 2011-es és a 2013-as növekedés csak az uniós forrásoknak volt betudható. A többi évben a bővülés jelentős részét az uniós források tették ki, recesszióban pedig nagymértékben tompították a gazdasági visszaesést.
