Nem csupán a piaci konszenzust múlta alul a GDP-növekedés, de még (az egyébként az ING Bank által adott) legpesszimistább előrejelzést is. Ugyanis az idei év harmadik negyedévében a magyar bruttó hazai termék volumene 0,7 százalékkal csökkent az előző negyedévhez képest. Ez egyben azt is jelenti, hogy három éven belül kétszer is technikai recesszió alakult ki. Ilyen helyzetben alapvetően arról van szó, hogy legalább két egymást követő negyedévben csökken a GDP volumene, vagyis a negyedév/negyedév indexek negatívak. Ráadásul az újabb revízió révén még a második negyedéves visszaesés is valamivel nagyobb lett. Az elmúlt kilenc negyedévből hat negyedévben csökkent a reál GDP Magyarországon. A negyedéves gazdasági visszaesés mellett a bázis is magas volt, így az előző év azonos időszakához képesti (nyers) volumenindex 1,5-ről -0,8 százalékra zuhant. Vagyis 2023 második negyedéve után ismét negatív az év/év index is.
A KSH az előzetes adatközlés gyorstájékoztatójában általában kevés részletet oszt meg a mögöttes folyamatokról. Amit azonban megtudhattunk a mostani tájékoztatóból az komoly aggodalomra ad okot. Önmagában az nem nevezhető meglepetésnek, hogy az agrárium, az ipar és az építőipar drasztikusan visszafogták a gazdaság teljesítményét. Az, hogy ezen három szektor együttes teljesítménye közel 2 százalékponttal járult hozzá a gazdaság visszaeséséhez, szintén nem túl nagy meglepetés. Az adatközlés előtti kommentárjában az ING Bank pontosan ekkora negatív impulzusra számított az említett szektoroktól. A havi termelési adatok mind alátámasztják ezt a folyamatot. A meglepetést tehát az adja, hogy a szolgáltatások, valamint a termékadók és -támogatások egyenlegének együttes növekedési hozzájárulása csupán 1,2 százalékpont lehetett. Ez messze alulmúlja a várakozásokat. Persze a gyenge gazdasági teljesítmény önmagában indukálja is a termékadók és -támogatások gyenge teljesítményét. Ez egyébként a termékek és szolgáltatások beszerzéséhez, értékesítéséhez és átadásához kapcsolódó adók és támogatások különbözete (ide tartozik a vám, a jövedéki adó, a fogyasztási adó, az általános forgalmi adó, az exporttámogatás). Ezzel szemben a kiskereskedelmi, vendéglátási és turisztikai adatok valamelyest bíztatóbb képet sejtettek a szolgáltatások kapcsán, de úgy tűnik, hogy az óvatossági motívum továbbra is rendkívül magas a lakosság körében.