Az elmúlt hetekben elvégzett részletes átvilágítás további, a GDP 0,4 százalékának megfelelő hiánynövelő tételt tárt fel: az önkormányzati egyenleg romlását, az N7 állami hadiipari cég terven felüli költéseit, a be nem tervezett űrkutatási szolgáltatási díjat, az M49-es és egyéb útfejlesztéseket, valamint az egészségügy megnövekedett hiányát. Ennek következményeként a további intézkedések nélküli hiány-előrejelzés a GDP 6,8 százalékáról 7,2 százalékára emelkedett.

Az örökölt hiány kormányváltás nélkül a GDP 8,3 százaléka lett volna

A költségvetés a GDP 1,1 százalékát kitevő 969 milliárd forint összegben számolt olyan európai uniós forrással, amelyet az előző kormányzat a jogállamisági és antikorrupciós szupermérföldkövek teljesítésének hiányában nem tudott volna lehívni a helyreállítási és ellenállóképességi eszközből (RRF). A valós örökséget ezért az ezen bevételek nélkül számított hiány jelenti. Az államháztartás hiánya a korábbi kormány hatalmon maradása esetén a tervezett 3,7 helyett további intézkedés nélkül a GDP 8,3 százaléka lett volna.

A kampány során vállalt transzferek és adócsökkentések összességében a GDP 2 százalékával növelték a hiányt – fele már a költségvetésbe építve, fele azon felül. A 8,3 százalékos örökölt hiány azonban egyértelműen jelzi, hogy ezekre a kiadásokra nem volt fedezet.