A nappali tagozatos felsőoktatási hallgatók 46 százaléka tervezi, hogy legalább egy időre külföldön vállal munkát. A K&H ifjúsági index szerint ezzel párhuzamosan mindössze minden harmadik diák bízik abban, hogy tanulmányai után könnyen talál állást. Az eredmények így egyszerre mutatják a külföldi tapasztalatszerzés iránti nyitottságot és az elhelyezkedési lehetőségek óvatosabb megítélését.
A mostani eredmény 3 százalékpontos csökkenést jelent a 2025 harmadik negyedévében mért 49 százalékhoz képest. A külföldi munkavállalás iránti nyitottság ugyanakkor továbbra is magas, hiszen még mindig a hallgatók közel fele számol ezzel a lehetőséggel karriertervei részeként.
A válaszok alapján a külföldi munkavállalás sokaknál nem végleges kiköltözést jelent, hanem a szakmai tapasztalat, a nyelvtudás és a nemzetközi rutin megszerzésének lehetőségét. A hallgatók egy része tehát átgondolt, hosszú távú tervei egy állomásaként tekint a külföldön töltött időszakra, amely később a hazai elhelyezkedésben is előnyt jelenthet.
Tudatos karrierépítés?
„Beszédes, hogy miközben a hallgatók közel fele nyitott arra, hogy legalább egy időre külföldön vállaljon munkát, mindössze minden harmadik diák bízik abban, hogy könnyen talál majd állást az iskola befejezése után. A két eredmény együtt azt mutatja, hogy a fiatalok karrierterveiben egyszerre jelenik meg a nemzetközi tapasztalatszerzés lehetősége és az elhelyezkedési esélyek óvatosabb megítélése. Sokak számára a külföldi munkavállalás nem végleges döntést jelent, hanem egy olyan időszakot, amely értékes szakmai tapasztalatot és nyelvtudást adhat, és később a hazai karrierben is előnyt jelenthet. Mivel egy külföldi munkavállalás vagy az álláskeresés szakmai és anyagi felkészülést egyaránt igényel, a tudatos karrier- és pénzügyi tervezés már a felsőoktatási évek alatt kiemelten fontos” – mondta Rammacher Zoltán, a K&H lakossági marketingvezetője.
