-             És most már nem is gondolkodunk végig egy problémán, hiszen ott az AI, aki pillanatok alatt kidolgoz helyettünk három megoldást.

Ez mind kényelmes. De van egy ára: a saját kognitív kapacitásaink fokozatos sorvadása.

A kettős végkimenet

A digitális eszközök tehát nem önmagukban jók vagy rosszak. A kulcs abban rejlik, hogyan használjuk őket. Az okos ember erőt nyer belőlük: felgyorsítja a munkáját, bővíti a látókörét, új lehetőségeket teremt. A kevésbé tudatos ember viszont belesüpped a kényelmükbe, és lassan elfelejti, hogyan kell önállóan gondolkodni.

Ezért a végkimenet kettős. Az eszközök nem veszik el a gondolkodást, de leszoktatnak róla – ha engedjük. Használhatjuk őket ugródeszkaként, hogy magasabb szintre emelkedjünk, vagy mankóként, amely nélkül már járni sem tudunk.

Ma már nem tudjuk fejből a telefonszámokat. Automatizáltuk. De ez még nem jelenti azt, hogy el kell felejtenünk gondolkodni. A döntés rajtunk áll. Mi határozzuk meg, hogy a digitális eszközök – köztük az AI – a fejlődésünket szolgálják, vagy éppen visszafejlesztenek minket.

A lényeget azonban egy régi mondás aktualizált változata mutatja meg a legjobban: Az A.I. olyan, mint a jó bor. Az okos embert még okosabbá teszi, a butát viszont még butábbá.

(A cikk szerzője Kovács Sándor több mint 25 éve tevékenykedik az cégek és a hozzájuk kapcsolódó kihívások világában. Trénerként és szakemberként mélyrehatóan ismeri a KKV szektort és kihívásait. Szerinte az AI komoly kihívásokat hoz, nagyon rövid időn belül a felszínre a KKV szektor világában, részben a fentiek miatt)