A horvát kormányfő Olaf Scholz német kancellárral folytatott megbeszélése után, kettejük közös tájékoztatóján az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank frissen megjelent közleményére reagálva kiemelte, hogy a két testület pozitív értékelése Horvátország erőfeszítéseiről "nagyon biztos alapot" biztosít ahhoz, hogy hazája az eredeti terveknek megfelelően, 2023. január 1-jén csatlakozzon az euróövezethez.
Mint mondta, az euró bevezetése minden szempontból, így "logisztikailag" is nagy kihívás, a többi között azért, mert az első két héten a régi és az új fizetőeszközt, a kunát és az eurót is lehet majd használni, de Horvátország felkészült az átállásra.
Hozzátette, hogy hazája a közös pénzt használó európai uniós tagországok közössége mellett az állandó belső határellenőrzés nélküli schengeni övezethez is csatlakozni kíván, ugyancsak 2023. január 1-jén, és ennek valamennyi feltételét szintén teljesítette.
Olaf Scholz hangsúlyozta, hogy Németország támogatja Horvátország belépését az euróövezetbe, és a felkészülést személyesen, és már az előző ciklusban, szövetségi pénzügyminiszterként is figyelemmel követte és támogatta.
A nyugat-balkáni országgal együtt 20 tagja lesz az euróövezetnek. A horvát csatlakozás az első 2015 óta, amikor Litvániát fogadták be a tagok közé.
Andrej Plenkovic az Ukrajna elleni támadás miatt Oroszországgal szemben bevezetendő olajembargóval kapcsolatban Horvátországra háruló feladatokról is szólt, hangsúlyozva, hogy hazája a földgáz és a kőolaj esetében is regionális elosztóközponttá válhat, ha sikerül az Európai Bizottság segítségével végrehajtani a szükséges beruházásokat, fejlesztéseket.
Az Adria-kőolajvezetékről elmondta, hogy egy nem túlzottan jelentős, nagyjából 8 millió eurós (3,2 milliárd forint) fejlesztéssel évi több mint 15,6 millió tonnára lehet emelni a vezeték szállítási kapacitását.
Így teljes mértékben lehet fedezni a százhalombattai és a pozsonyi olajfinomító kőolajszükségletét - mondta a horvát kormányfő. (MTI)
