A maradék bérleti piac legnagyobb része öt-hat nagyobb vidéki városban oszlik meg. Itt a keresletet szinte kizárólag az egyetemisták és a nagy ipari beruházások miatt odaáramló munkaerő generálja. Ebből a szempontból Debrecen, Szeged és Pécs emelkedik ki a mezőnyből, ezekben a városokban a helyi lakáspiacon belül a bérletek aránya eléri a 10-12 százalékot. A bérleti díjak tekintetében a vidéki egyetemi központok ma már zárkóznak fel a főváros mögé. Szegeden vagy Debrecenben egy jó garzon bérleti díja alig marad el a külső budapesti kerületek szintjétől. A kisebb megyeszékhelyeken, kisvárosokban és a falvakban a klasszikus albérletpiac gyakorlatilag nem létezik. Itt a bérlés többnyire alkalmi, ismerősi körben zajlik, és gazdaságilag elhanyagolható volumenű.
A diákok részesedése a magyar albérletpiacon 20-30 százalék közé becsülhető. A vidéki egyetemi városokban ez az arány 50-60 százalékot is kitehet. Budapesten ez az arány kisebb, az országos átlag körüli – a fővárosban ugyanis a pályakezdők, illetve a belföldi és külföldi gazdasági migránsok teszik ki a piac legnagyobb szeletét. A közvetítői tapasztalatok szerint az Otthon Start program némileg csökkentette a diákok magánbérlet iránti keresletét, mivel a támogatott hitel törlesztései alacsonyabbak lehetnek, mint a bérleti díjak. A megfelelő szülői háttérrel rendelkező diákokat ez a bérleti piacról az öröklakás vásárlása felé terelte, jelentős területi különbségek mellett.
