Bár a határozatlan időre kiadott önkormányzati bérlakások aránya lassan csökken, 2025-ben még mindig határozatlan idejű szerződéssel laktak a lakások 43 százalékában. Az ilyen típusú szerződések aránya Budapesten (59 százalék) magasabb, vidéken viszont alacsonyabb volt az átlagosnál. Mindez korlátozza az önkormányzatok mozgásterét az újonnan felmerülő lakásigények kielégítésében. Az elmúlt időszakban évente országosan 5-7 ezer lakást utaltak ki az igénylőknek.
A piaci bérleti díjak, csakúgy, mint a lakásárak, ijesztően magasak
A piaci bérlakások száma ugyanakkor az elmúlt időszakban bővült. Ezt táplálta a befektetői célú ingatlanvásárlás térnyerése is, hiszen az ilyen céllal megvásárolt lakások egy része, legalább ideiglenesen, bérlakásként hasznosult. A hazai bérlakáspiac földrajzi megoszlása rendkívül egyoldalú: a teljes magyar bérlakás-kínálat és a bérlők tömege elsöprő arányban, nagyjából 55–60 százalékban Budapesten koncentrálódik. Ha ehhez hozzáadjuk a nagyobb egyetemi és gazdasági központokat, akkor elmondható, hogy a hazai bérlakáspiac mintegy 85–90 százaléka mindössze néhány kiemelt városra korlátozódik. A főváros nemcsak a mérete, hanem a gazdasági ereje miatt is a belföldi migráció elsődleges célpiaca. Míg országosan a lakosság mindössze 5-6 százaléka él magánbérletben, Budapesten ez az arány elérheti a 16-18 százalékot, ami nagyjából 140 000 bérlakást és több mint negyedmillió bérlőt jelent. A belső koncentráció is erőteljes: a belső kerületekben (V., VI., VII., VIII. kerület) a lakások több mint 30 százalékát bérlők lakják, míg a külső kerületekben ez az arány 10 százalék alatti.
