A fővárosban az alkulehetőség az összkép szerint alig változott (-2,9 százalék → -3 százalék), ám azon belül csak a hagyományos építésű lakások adásvételét jellemezte az állandóság (-3,1 százalék → -3 százalék). A házaknál az eladók (-4,4 százalék → -3,1 százalék), míg a paneleknél a vevők (-1,6 százalék → -2,9 százalék) pozíciója javult számottevően. Ezzel összességében – ahogy Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője megjegyzi – a kiegyenlítődés jellemezte ebben az időszakban a fővárosi piacot. Ennek eredményeként szeptember-novemberben a paneleknél megfigyelhető alkuszint megfelelt az elmúlt három év negyedéves átlagának, míg a családi házak és a hagyományos lakások adásvételekor regisztrált elmaradt attól.

A megyei jogú városok piaca a fővárosihoz részben hasonló mintát követett: összességében csekély volt a változás (-5,5 százalék → -5,3 százalék), s azon belül ugyancsak a házaknál és a lakásoknál szűkült az alku lehetősége (-8 százalék → -7,2 százalék, illetve -5,9 százalék → -4,9 százalék), míg a panelek esetében nőtt (-3,1 százalék → -3,6 százalék). A kisebb városokban az összesített alkumutató kissé növekedett (-7,5 százalék → -7,8 százalék), de az egyes otthontípusoknál épp fordított volt a változás iránya, mint a megyei jogú településeken. A községekben a családi házak adásvétele dominálja a piacot, ezeknél pedig idén ősszel egyértelműen szűkült az alkulehetőség (-9,2 százalék → -8,9 százalék). Ám a vevők pozíciója itt még így is meglehetősen erős, – az előző negyedévet nem számítva – legutóbb 2022-23 fordulóján érte el a mostani szintet.