A harmadik nagy adóemelés az önkormányzatokat érinti a szolidaritási adó formájában. Az már köztudott, ez eddig is olyan jól sikerült, hogy immár a fővárost a csődközelbe lökte. Azt viszont már kevesebben tudják, hogy szolidaritási adót immár azoknak a csóró településeknek is fizetniük kell, amelyek megsegítésére kitalálták annak idején az egész rendszert. A szolidaritási adónak eredetileg az volt a szerepe, hogy a szegényebb régiókhoz pénz áramoljon az adottságaik miatt gazdagabbak felől. Mára ez a hangzatos nevű intézmény egyszerű önkormányzati adóvá silányult. Szentendre esetében például csak 2022 és 2025 között megötszöröződött a szolidaritási hozzájárulás mértéke. Jövőre pedig az ezen a jogcímen elvont összeg az idei 658 millió forintról előre láthatóan 720 millió forintra, a várható infláció többszörösével emelkedik. Az önkormányzatok túlnyomó többsége már most is olyan szegény, mint a templomok egerei, és helyzetük tovább romlik, ami a lakossági szolgáltatások folytatódó leépüléséhez vezet.
A következő időszak tehát egyszerre lesz a látványos osztogatások, a rejtett megszorítások, valamint a külföldi eladósodás korszaka. Ebben a hármas koordinátarendszerben kell gondolkodni, mert a külső körülmények jelentős változására nincs sok esély. Magyarország jobban teljesít, mondta egykor a Fidesz. Ma már nem mondják, és ez a valóság.