Az egy alkalommal elköltött összeg nőtt, egyre több vásárló jár autóval bevásárolni, és a kártyás fizetések továbbra is a hipermarketekre a legjellemzőbbek, ahol az összforgalom mintegy 30 százalékát adja e készpénzkímélő eszköz.
Az adatok tanúsága szerint 2006 első félévében mintegy 64 milliárd forinttal több bevételt realizált a hazai kiskereskedelem, mint egy évvel korábban.
E tény mögött az enyhén csökkenő vásárlási gyakoriság mellett a növekvő átlagos vásárlásonkénti költés áll. Míg 2005 első félévében egy vásárló átlagosan 1588 forintot fizetett a kasszánál alkalmanként, addig 2006 első hat hónapjában ez az ún. kosárérték 1647 forintra növekedett.
Az egyes csatornák között e tekintetben persze jelentős különbségek figyelhetők meg: ez a mutató a legalacsonyabb értéket a független kisboltokban, a legnagyobb értéket pedig a cash&carry üzletekben éri el.
A modern kereskedelmi csatornák - hipermarketek, szupermarketek, diszkontok és cash&carry üzletek - FMCG piaci súlya az előző év azonos időszakához képest mintegy 1,6 százalékponttal (57,7 százalékról 59,3 százalékra) emelkedett. A hipermarketek piacrésze nem nőtt tovább, stabilan 23,9 százalék körül alakul. A láncba szerveződött kisboltok piacrésze már eléri a közel 15 százalékot (14,9 százalék), ugyanakkor a független kisboltok piaci súlya 14,7 százalékra csökkent.
A bevásárlások zöme a változatlanul a pénteki és szombati napokra koncentrálódik: az összbeszerzések mintegy 40 százaléka e két napon realizálódik. Számottevő vasárnapi bevásárlás továbbra is csak a hipermarketekben és a cash&carry üzletekben mérhető.
