Az MFB Globális kihívások - fejlesztési dilemmák című konferenciáján Berend T. Iván az előadásában azt mondta, a globalizáció és a külföldi tőkebefektetés nem önmagában jó vagy rossz, és a haszonélvezője sem feltétlenül csak a multinacionális nagyvállalat. Akár minden szereplő jól járhat, igaz, lehetnek a folyamatoknak komoly vesztesei is.
- Mitől függ a globalizáció hatása? Ki lehet a haszonélvezője?
- A globalizáció körül folyó nemzetközi vitában vannak, akik azt állítják, hogy ez a folyamat minden résztvevőnek előnyöket ad, mindenki nyer rajta, sőt a gazdaságilag elmaradottabb országok felzárkóznak, és még a "harmadik világ" fogalom is eltűnik. A másik tábor azonban éppen az ellenkezőjét állítja, az imperializmus új formájáról beszél, amelyben a gazdag országok nyernek, míg a szegények rosszul járnak forrásaik és legjobb munkaerőik elvesztése következtében.
A globalizáció ellenzői legfőbb érvként azt említik, hogy hatására a szegény és a gazdag országok közötti szakadék szélesebbre nyílt, mint bármikor korábban. Bár ez utóbbi tény, én mégsem értek egyet egyik állítással sem. A globalizációnak valóban vannak nyertesei és vesztesei, de ez nem azonos a "globalizáló" és a "globalizált" országokkal. A gazdaságilag elmaradottabb országok nyerhetnek és veszíthetnek is a multinacionális vállalatok benyomulásával.
Előállhat olyan helyzet, s ez nem ritka napjainkban, hogy a kevésbé fejlett országban elszigetelt külföldi zárványok jönnek létre, amelyek kihasználják az ország erőforrásait, olcsó bérszintjét, de az így nyert profitot kiviszik onnan. Ebben az esetben a külföldi tőkebefektetéseknek nem lesznek továbbgyűrűző hatásai, és nem erősítik meg a befektetéseket fogadó országot. Ez hozhat ugyan valamelyes fejlődést, de nem vezet felzárkózáshoz. Sőt tartósítja a bér- és fejlettségiszint-különbségeket. Más esetben azonban a fogadó ország nagyon is profitál a külföldi bérmunkákból és befektetésekből, a behozott fejlett technika továbbgyűrűzik, és kapcsolódó belső fejlődést generál, növeli a termelékenységet, és felzárkózást indít meg. Nem egy volt ázsiai gyarmati ország mára ennek nyomán gyors felzárkózásban van. Hasonló jelenség játszódott le Írország és Spanyolország esetében is. #page#
Minden azon múlik, hogy a befogadó ország képes-e kapcsolódó fejlesztésre, saját vállalkozásainak kibontakoztatására, át tudja-e venni az új technikát. Ez viszont az illető ország infrastrukturális fejlettségén, képzettségi színvonalán, politikai stabilitásán, munkaetikáján, vagyis számos kulturális, gazdasági és társadalmi tényezőn múlik. Összefoglalva: a globalizáció lehet jó, és lehet rossz is. Egy biztos, a legrosszabb, ha egy ország elszigetelt marad, és kívül reked.
- Magyarország hogyan tudta kihasználni a beáramló tőkét? Mennyire sáfárkodtunk, illetve sáfárkodunk jól a megnyíló lehetőségeinkkel?
- Magyarország számos fontos mutató tekintetében az átalakuló országok élcsoportjába tartozik. A high-tech és a közepes high-tech iparok súlyát vizsgálva az összes ipari termelésben például a kilencedik helyen áll a világban, a hazai kis- és közepes méretű vállalatok szerepét tekintve pedig az újonnan csatlakozott országok rangsorának az élén van, bár a szektorban foglalkoztatottak száma elmarad a fejlett nyugati országok átlagától. Az átalakuló országokban ugyanis a foglalkoztatottak mindössze tíz-húsz százalékát - Magyarországon az arány eléri a húsz százalékot - foglalkoztatják ezek a vállalatok a nyugati ötven százalékos részesedéssel szemben.
Ugyancsak az elsők között áll az ország a hazai bedolgozó vállalatok szerepét illetően a nemzetközi termelési hálózatban. De vannak kedvezőtlen mutatók is: a növekedés lelassulása, a túlzott eladósodás, melyek jelenleg megtorpanásra utalnak. Nehéz reformlépéseket kell végrehajtani az államigazgatásban és számos más területen is. Ez sajnos nem egyedülálló. Minden átalakuló országnak voltak, vannak és lesznek ilyen megtorpanásai, amint a kilencvenes évek végén a cseh, az ezredforduló idején a szlovén s számos balkáni példa is mutatja.
A népszerűtlen intézkedések vállalásával azonban túl lehet jutni ezeken a zökkenőkön, s erre is több esetet sorolhatnék, beleértve a kilencvenes évek közepi Bokros-csomag korrekciós példáját is.
Teljes cikk a Piac és Profit Magazin nyári számában.
