A Niveus Consulting Group szerint az utóbbi években látványosan javult az állami és adóhatósági hozzáállás. A 2,5 százalékos adminisztrációs költségteher csak az egyik véglet. Már ma is sok előremutató szabály van: egyrészt lehet egyszerűbben adózni, kisvállalkozásoknak ott a KATA, középvállalkozásoknak a KIVA.
Ugyanakkor, a bevallások kitöltésére szolgáló ÁNYK program kevés tekintetben felel meg a mai kor követelményeinek. Ráadásul nem csak ezen az egy felületen kell kommunikálni: ÁNYK, SZJA kitöltő, e-papír, EKAER-bejelentő, az MNB méltán hírhedt ERA rendszere (akit érint), az önkormányzatok saját ügyintézési felülete stb. Egy vállalkozásnak tehát 3-4 különféle rendszert kell használnia akár havi szinten.
„Amit tehát egyik kezével ad az elektronikus közigazgatás, azt a másik kezével elveszi. A stratégiából most még egyértelműen nem derül ki, hogyan terveznek ezen változtatni, holott kiemelt pont az e-kormányzat fejlesztése” – véli Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group adótanácsadási üzletágának vezetője.
Látszik viszont, hogy a NAV újabb szintet lép, hogy valóban szolgáltató adóhatósággá váljon. Már ma is rengeteg adatot kapnak, többnyire valós időben a vállalkozásoktól. Már rég nem a bevallások a fő adatforrások, hanem az online pénztárgép, online számla, EKAER és hasonló rendszerek. Ezek bevezetése egyrészt bizonyíthatóan fehérítette a gazdaságot. A magyar áfarés – azaz a várt, de be nem szedett áfa és a teljes áfabevétel aránya – a 2012-es 22,1 százalékról az Európai Bizottság becslése szerint 2018-ra 9 százalékra csökkent. Ezzel jobban vagyunk az Európai átlagnál, egy szinten Írországgal és Németországgal.
A Niveus szerint ezekkel az adatokkal mást is lehetne kezdeni. Ha például minden kiállított számlát azonnal látna a NAV (jelenleg csak a 100 ezer forintot meghaladó áfa-tartalmú számlákat kötelező online jelenteni), akkor a NAV el tudná készíteni a cégek helyett az áfa-bevallás nagyrészét. Így az szja-bevalláshoz hasonló rendszert lehetne kialakítani, azaz a cégeknek már csak néhány olyan számlát kellene egyedileg bevinni, amit a NAV valamiért nem látott (pl. külföldi a számla kiállítója). Ezzel a cég nemcsak az áfa-bevallás, hanem a belföldi összesítő jelentések és minden egyéb kapcsolódó bevallás kitöltése alól mentesülhetne. Ugyanilyen rendszert ígértek most, ráadásul akár ingyen hozzáférhető módon, a bérszámfejtés vonatkozásában is.
Adó- vagy adminisztrációcsökkentés?
Fischer Ádám, a Niveus Consulting Group együttműködő jogi partnere szerint a KKV-stratégiában egyelőre nem kapott hangsúlyt az adócsökkentés. Igaz, hogy az adminisztráció-csökkentés is közel akkora előny lehet a vállalkozásoknak, de a fő kérdés, hogy a gazdaság kifehéredése ténylegesen elvezet-e az adókulcsok csökkenéséhez. A Pénzügyminisztérium a meghirdetett programjában ezzel kapcsolatosan semmilyen konkrétumot nem fogalmazott meg.
„Várakozásaink szerint a további járulék-, esetleg személyi jövedelemadó csökkentés mellett az alternatív, egyszerűsített adók, illetve a célzott kedvezmények, például az energiahatékonysági beruházások adókedvezményének bővítése várható” – tette hozzá a szakértő.Erre érdemes figyelniük a vállalkozásoknak: a KIVA például nagyon jó legális adótervezési alternatíva, de egyelőre csak igazán kis vállalkozások számára érhető el. Ha a jogszabályalkotó esetleg megemelné a belépési korlátokat, sokkal több cég tudná egyszerűen csökkenteni az adminisztrációs terhét és a munkabért terhelő járulékokat. Emlékeztetőül: a KIVA szerint adózó vállalkozások hét százalékponttal alacsonyabb munkáltatói terhet fizetnek a munkabérek után.
