A vita résztvevői:
A délelőtti előadások után az előadók és a meghívott szakértők vitája következett. A programmal ellentétben Draskovics Tibor miniszter sem hagyta el a konferenciát, hanem csatlakozott a beszélgetéshez. Kolossa Katalin, a vita moderátora azzal a kérdéssel fordult a vita résztvevőihez, hogy mi lehet az oka, hogy a közigazgatás és a magyar társadalom lassan mozdul az elektronikus közigazgatás felé. (Draskovics Tibor előadásához - "Közigazgatási reform. Hol tartunk és merre megyünk?" - kattintson!)
Elszántan, kommunikálva
Tóth Zoltán, az MTA SZTAKI E-közigazgatási Központ igazgatója "egy jó hírrel" kezdte hozzászólását. Szerinte az, hogy a kormány a rendszerváltás után 17 évvel elismerte, hogy az önkormányzatok a közigazgatás részei. Tóth Zoltán szerint örvendetes tény és minőségi változást jelent, a közigazgatás terén, hogy a politika szintjén ez bekövetkezett, bár a mindennapokban ez még nem tetten érhető. Az E-közigazgatási Központ vezetője szerint az e-közigazgatás fejlesztéséhez elengedhetetlen, hogy az önkormányzatok hivatali tevékenységükhöz csak központi szoftvereket használjanak, és így a szétaprózottság megszűnjön. Nem segít a fejlődésben az sem, hogy a központi kormányzati intézmények (hasonlóan a nyolcvanas évekhez) nem kommunikálnak egymással. Tóth a problémák közé tartja, hogy nincs a hivatalokban megfelelő tervező munka, kivéve talán a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget, illetve azt is, hogy túlságosan ügyfélközpontúvá vált az e-közigazgatás fejlesztése, így viszont rengeteg weboldal jön létre, amit igazán nagyon nem lehet használni. Fejleszteni kellene a hátteret, a "back office" típusú tevékenységeket is - tette hozzá Tóth Zoltán.
Stumpf István, a Századvég Alapítvány elnöke egy rossz hír bejelentésével kezdte a vitában való részvételét. "Az Alkotmánybíróság a regionális hivatalokkal kapcsolatos jogszabályt hatályon kívül helyezte, ami komoly alkotmányos pofon a kormányzatnak." - mondta az egykori kancelláriaminiszter, aki szerint nehéz helyzetbe került így a kormány. Szintén legalább ilyen fontosnak nevezte azt is, hogy a kormánynak szakmai szinten, keményen kellene döntenie a technikai kérdésekről, amelyek nem a politikai viták közé tartoznak. "A belső elszánás és a belső egyeztetések hiánya jelentősen lassítanak mindenfajta változást" - tette hozzá Stumpf István.
Az IT-cégek sem
Stumpf István felszólalására reagálva Draskovics Tibor hangsúlyozta, hogy az e-kormányzat kialakításának a világos politikai és fókuszálás hiánya miatt lassú. Az állami szektor és az iparág nem háríthatja el a felelősséget magáról. A tárcanélküli miniszter kiemelte, hogy az informatikai iparág nem artikulálta és artikulálja egységesen a kialakult helyzetet. A szakmából minden cég a saját megoldását, szoftverét ajánlja a kormányzati e-ügyintézési rendszerének kialakítására. Ez informatikai asszimetriát szül. Ez az asszimetria legalább akkora, mint az egészségügyben - summázta Draskovics.
A hatásköri koncentráció velejárója a stratégiai végrehajtás szervezésnek, a fejlesztési koordinációnak. Nem lehet százfélét, százféleképp megoldani - reflektált Stumpf véleményére a tárca nélküli miniszter. A kormány ebből a szempontból kényelmetlenül érezheti magát, hiszen az iparági konszenzus hiányában minden más, a tenderből, kiírásból kiesett cég támadhatja és támadja is a konkurencia megoldásait. Draskovics szerint abba kell hagyni az informatikai cégek részéről az állami intézmények vezetőinek "meggyúrását".
A digitális aláírás ügyében a legfontosabb feladat az, hogy miképpen lehet tíz millió ember számára ingyenes digitális aláírást biztosítani. A jelenlegi, az állami informatika minden szintjére jellemző szétaprózódó fejlesztések ideje lejárt.
Előnyök mindenkinek
Az SMS-ben érkezett kérdésre válaszolva úgy vélekedett a tárca nélküli miniszter, hogy decentralizálódási és e-közigazgatási folyamatok is zajlanak párhuzamosan. A területi dimenziókat figyelembe véve oda kell vinni a pénzt, a felelősséget, ahol a döntés születik. Az e-közigazgatás egy olyan platform, mely mindenki számára előnyökkel jár majd.
Molnár Gyula polgármester, a TÖOSZ elnöke mindezekre válaszként úgy reagált, hogy attól, hogy egy "e" betűt írunk a közigazgatás elé, attól még nem lesz jobb, vagy rosszabb a rendszer. Molnár szerint, ha az állam sokáig habozik dönteni, akkor a piac már konkrét megoldással fog előállni és ez elmaradáshoz vezethet. (Molnár Gyula előadásához - "Mit várnak az önkormányzatok, mit várunk az önkormányzatoktól?" - kattintson!)
Draskovics - visszakapva a szót - úgy vélte, hogy az e-aláírással kapcsolatos törvény szép dolog, ám a különböző állami intézmények is mind külön-külön azonosítják az állampolgárokat. A legfontosabb szerinte, hogy igényoldalról kell megfogni az embereket.
Tóth Zoltán, az MTA igazgatójának elmondása szerint az e-közigazgatás kérdése politikai és technológiai tartalommal telített. Mindez azonban nem jogosítja fel az államapparátust a feladatok centralizálására. A jövő az országos adatbázisoké, de még ezt is tovább gondolva az EU-s szintű integrált adatbázisoké.
Az SMS-ben érkezett "Lehet-e a piac és a közigazgatás között egyenlőséget tenni?" kérdésre Stumpf István úgy reagált, hogy míg a piac célja a profitmaximalizálás, addig a közigazgatás célja a szolgáltatások fejlesztése, a háttérben pedig erős lobbicsoportok állnak. A fő cél a digitális kultúra elterjesztése a közigazgatáson belül, valamint a szakmai, és minőségi képességek fejlesztése.
Draskovics minderre úgy reflektált, hogy az üzleti élet működő rendszereit az államigazgatásnak "kötelessége" átvenni. Hiszen a mérés, a motiváció és a technikai feltételek maximális kihasználásával érhető el a szolgáltató állam.
80 ezerrel csökken a létszám
Drajkó László, a Microsoft Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója szerint a szakma nem egységes és nem is képviselteti magát az állami szektorral való kapcsolatában. Az eltérő üzleti érdekek ellenére az IT szakma képes közös érdekek elérésben a konszenzusra, ez pedig jó iránymutatás. A közigazgatás mérhetővé tétele lehetséges, de nagyon nehéz feladat. "Egy szoftver elég, ha 80 százalékban készült el, a többit majd kijavítjuk" - idézte Drajkó Charles Simonyit, a Microsoft egykori fejlesztőjét. A közös cél érdekében el kell fogadni azt a tényt, hogy az elsőre nem tökéletes rendszer utólagos javítása nem bűn, ám a média folyamatosan erre fókuszál. Erős kézzel kell véghez vinni, és közösen tökéletesíteni a rendszer kialakítását. (Drajkó László előadásához - "És miért éppen informatika?" - kattintson!)
Tóth Zoltán visszakapva szót elmondta, hogy a választási kampány továbbgyűrűző hatása a közigazgatásra nagyban gátolja a fejlesztéseket. A választások után 80 ezer köztisztviselőt cserél le az államapparátus, az önkormányzati választások ezt a létszámot tovább növelik. A politikai befolyást el kell különíteni az állami apparátustól. A közigazgatáson túl is van élet - summázta véleményét az MTA igazgatója.
Analfabéták és egyenlőtlenség
Molnár Gyula szerint a rendszerváltáskor kialakult 3200 területi önkormányzat ma már gátja a fejlődésnek. Egészséges fúzióra lenne szükség egy nem kötelező kistérségi társulások tekintetében.
Bálint Ákos, az Nemzeti Fejlesztési Ügynökség főosztályvezetője szerint mindenki egyetért, de előrelépés nem történik. Az NFÜ-nek 50 milliárd forint áll rendelkezésre az elinduló projektekre, melyek a társadalmi megújuláson keresztül a digitális kultúra elterjesztését célozzák. Fontos a köztisztviselők megfelelő számítástechnikai oktatása, s emellett egy attitűdváltás is. Jövő év őszén kerül sor az IRM jóvoltából a minőségi jogalkotás projektre, mely lyukakat fog foltozni. Ennek a projektnek az első eredményei jövő év végén várhatóan már érezhetőek lesznek. (Bálint Ákos előadásához - Közigazgatás-fejlesztési források" - kattintson!)
Az internetszolgáltatók, a szoftvergyártók és az internetes újságok is növelik az egyenlőtlenséget az e-közigazgatásban. A közalkalmazottak és köztisztviselők között nagy számban akadnak digitális analfabéták, egy modern, elektronikus alapokon is nyugvó kormányzat ezt nem engedheti meg magának. A kormány Netrekész programja is ezt a célt szolgálja, illetve a TÁMOP is számos pályázati lehetőséget biztosít ennek leküzdésére.
Stumpf szerint a digitális egyenlőtlenség egy természetes adottság, mert a közigazgatásban a kontinuitás elve érvényesült.
Tóth Zoltán a párbeszéd fontosságára hívta fel a figyelmet. Szükség van egy a kormányzati ciklusokon átívelő stratégiára, s egy horizontális együttműködésre a minisztériumok között. Az üzleti élet, a kormány és a kutatók számára létfontosságú a párbeszédek lefolytatása.
