Polgárháborúkban még mindig bővelkedik 2025. Afrikában, Ázsiában és a Közel-Keleten több országban is fegyveres harcok folynak.
Nyugat-Afrika partvidékén a dzsihádista felkelés a határokon túlra is átterjedt. Az ACLED szerint ebben két csoport vesz részt: az al-Kaidához kötődő Jama’at Nusrat al-Islam wal-Muslimin (JNIM) és az Iszlám Állam Száhel (IS Száhel).
A lázadók nagy erejű fegyvereket használnak, amelyekkel egyre több embert ölnek meg: dróncsapásokat, házi pokolgépeket (IED) és aknavető lövedékeket vetnek be. A kormányok megtorló akcióinak is egyre több a civil áldozata.
Közép-Afrikában Ruanda elnökét azzal vádolják, hogy felfegyverzi a lázadókat a Kongói Demokratikus Köztársaságban, amely egy ásványokban gazdag ország. Az M23 néven ismert lázadók a múlt hónapban elfoglaltak egy várost a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti határa mentén.
Ugyanezen a területen 1994 óta tapasztalható erőszak, amikor a hutu szélsőségesek közel egymillió tuszit és mérsékelt hutut gyilkoltak meg. Az M23 a legújabb tuszi vezette lázadó csoport, amely azt állítja azért létezik, hogy megvédje a KDK-ban élő tuszikat.
Ettől a két országtól északra a szudáni katonai kormány és az RSF lázadói harcolnak az ország irányításáért.
Konfliktusok Ázsiában és a Közel-Keleten
A 2021 óta hatalmon lévő mianmari katonai junta a felperzselt föld taktikáját alkalmazza a növekvő fegyveres ellenállás miatt. A kormány 21 000 politikai foglyot tart fogva, és továbbra is a rohingjákat veszi célba. Arra kényszeríti őket, hogy a szomszédos országokba meneküljenek.
