Ahogy az elemzők látják 2008-at

Az elhúzódó pénzügyi válságot és az új erőszakformák megjelenését hangsúlyozták azok az elemzők, akiket az MTI szólaltatott meg, hogy értékeljék az idei évet.

Az idei évben hiányzott az előrelátás a politikai elitben a jelentkező világrendváltozásokkal kapcsolatban, holott ezek 70-80 évente, különböző objektív folyamatok hatására bekövetkeznek a világban - fejtette ki Deák Péter válság- és konfliktuselemző. Mint mondta, sokan azt képzelték, hogy ezt a változást a kétpólusú világ felbomlása jelentette, azonban ez inkább egy mostanáig tartó átmeneti korszak volt. Ehelyett az történt - folytatta -, hogy megjelent az előre nem jelzett, az 1929-33-ashoz hasonló gazdasági válság, amelyet a homokóra-jelenség, vagyis a szakadás a szegény és gazdag rétegek között, már előre jelzett.

A nagyhatalmakról szólva kifejtette: az Egyesült Államokban 2008-ban megjelent az a felismerés, hogy az egykori szuperhatalmi rendszer véget ért; és az, hogy valójában a sikertelenségek időszaka volt számukra az elmúlt húsz év. "Hiába volt bizonyos katonai terjeszkedés, hiába voltak beavatkozások, rá kellett ébredni, hogy 1945 óta az Egyesült Államok két háborút nyert csak meg: a grenadait és a hidegháborút" - mondta.

Oroszországot érintve elmondta: idén kiderült, a világ legnagyobb területű állama elvesztette "presztízsorientált birodalomtudatát", leértékelődött, holott Oroszország keleten nagyhatalomnak számít, mégis folyamatosan csökken a tekintélye, kívül marad a nemzetközi folyamatokon.

Ezzel ellentétben az Európai Unió - vélekedett Deák Péter - mintha megélénkült volna, hiszen szerepet vállalt olyan lokális válságokban, mint a grúz vagy a koszovói.

Szegénység és terrorizmus

Az elemző hangsúlyozta: egyre nagyobb teret nyernek a világban a szélsőségek, amely egyrészt a szegénység és a szegényérzet összetalálkozásából ered, másrészt a nacionalizmusból és az autonómiamodellekből. Mindez - tette hozzá - új erőszakformák megjelenését eredményezte. Példaként említette a lokális terrorizmus formáit, amelyek esetében - a nemzetközi terrorizmussal ellentétben - konkrét személyek állnak a célpontban.

Deák Péter véleménye szerint mindezek mélyén egy hármas társadalmi ütközés húzódik meg. Egyrészt a technika nagymértékű fejlődése; másrészt az ezzel kapcsolatosan, a társadalomban kialakuló komfortérzet, amelyet egy réteg igényel, egy másik azonban elutasít, mert nem jut hozzá. Harmadrészt - fűzte hozzá - a természet is ütközőzónává vált, mert a jelenlegi technika ellentétbe került a természettel.

Úgy véli, több megoldása is lehetne ezeknek a problémáknak, példaként pedig az autonómiamodellek átgondolását említette. Mint fogalmazott, sok helyütt - például Irakban - "a demokrácia exportja helyett, inkább a demokráciatanulás exportjára lenne szükség", egy "misszionárius " mozgalomra.

Mélyebb válság, lassabb fellendülés 

Losoncz Miklós közgazdász, a GKI kutatásvezetője az MTI érdeklődésére kifejtette: az amerikai másodrendű jelzálogpiacról még tavaly augusztusban kiindult pénzügyi válság idén szeptemberben újabb szakaszába lépett. Mint fogalmazott, a fejlett országokban ezt a szakaszt egyebek mellett pénzügyi közvetítők bukása, illetve bukási kockázatának fokozódása, valamint a befektetők és a pénzügyi közvetítők "kockázati étvágyának" csökkenése jellemezte.

A válság átterjedt a felzárkózó országokra és a reálszférára is, s ezáltal mindinkább globális jelleget öltött. A közgazdász álláspontja szerint a válságot kiváltó pénzügyi és reálgazdasági egyensúlyhiányok mérete (eladatlan lakások nagyságrendje, nehéz helyzetbe került jelzáloghitel-tulajdonosok száma) alapján a jelenlegi válság az 1929-1933-ashoz hasonlítható. Azonban - hangsúlyozta - a mostani és a közel 80 évvel ezelőtti válság okai, következményei gyökeresen különbözőek.

Ezek alapján Losoncz Miklós úgy vélekedett: a válság a korábban feltételezettnél mélyebb lesz és jobban elhúzódik, azaz a GDP nagymértékben csökken a fejlett országokban, a kilábalás is később, jó esetben 2010 elején kezdődik, és a válságot követő fellendülés is gyengébb lesz, mint a "hagyományos" pénzügyi válságok után. Kifejtette: a globális pénzügyi válság következtében lassuló GDP-dinamika miatt az energiahordozók és a nyersanyagok világpiaci ára csökken, ez háttérbe szorítja a klímaváltozással kapcsolatos globális problémák kezelését.

Véleményvezér

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.
Jó hír, mégsem pusztul el a világ

Jó hír, mégsem pusztul el a világ 

Sokan úgy gondolják, hogy addig létezik a világ, amíg vannak méhek.
Hadházy Ákos küzd, mint malac a jégen

Hadházy Ákos küzd, mint malac a jégen 

Hivatalos volt-e Orbán Viktor legutóbbi útja Amerikába?


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo