Adólevonás - visszaigénylés
Az adólevonási jog korlátozása átfogalmazással ugyan, de tartalmát tekintve nem változott, így az ismert esetekben, mint például üzemanyag, személygépkocsi, élelmiszer, telefon áfája a javaslat szerint továbbra sem levonható. Ugyanakkor a levonási jog gyakorlásának metódusa tekintetében történtek bizonyos módosulások.
Levonási korlátozás alóli mentesülés
Teljesen mentesül az adóalany a levonási tilalom alól, ha a levonási tilalom alá tartozó terméket (személygépkocsit, motort, jachtot, lakóingatlant) egészben vagy túlnyomó részt bérbe adja.
Levonási jogot korlátozó egyéb körülmények
Ez azt jelenti, hogy az ügyletben részes adóalanyok bármelyikétől követelhető az elmulasztott adókötelezettség.
Ingatlan esetében a jelenlegi 10 évről a javaslat 20 évre változtatja meg a használatbavételtől kezdődő figyelési periódust. A tervezett és a tényleges felhasználási arány változását egyébként a jövőben nem %-ban, hanem abszolút értékben kell mérni, és minden esetben el kell végezni a korábban levont áfa időarányos korrekcióját, ha az eltérés legalább 10.000 forint. Az átmeneti szabályok alapján valószínűleg ezek az új szabályok csak a 2007. december 31-e után beszerzett (aktivált) tárgyi eszközökre vonatkoznak.
Adólevonási jog gyakorlása
A javaslat változatlanul fenntartja azt a lehetőséget, hogy az adólevonási jog nemcsak a teljesítés (importálás) időpontjában, hanem elévülési időn belül bármelyik későbbi adóbevallásban is érvényesíthető.
A javaslat szerint abban az esetben, ha az előzetesen felszámított adó utólag, az adólevonási jog keletkezését követően csökkent, akkor abban az időszakban, amikor a változás megtörtént, a különbséggel a bevallásban a fizetendő adót növelni kell.
Abban az esetben, ha az előzetesen felszámított adó utólag, az adólevonási jog keletkezését követően nő, akkor a különbözetet legkorábban abban a bevallási időszakban lehet levonható adót növelő tételként érvényesíteni, amikor az adóalany megkapja a növekvő levonás alapjául szolgáló okiratot.
Visszaigénylési szabályok enyhülése
A törvényjavaslat az adóvisszaigénylés feltételeit jelentős mértékben enyhíti, és egyszerűsíti a jelenlegi szabályozáshoz képest. Így a javaslat értelmében az adó éves göngyölített bevételi határtól függetlenül, és tárgyi eszköz beszerzés hiányában is visszaigényelhető, ugyanakkor továbbra is figyelemmel kell lenni arra, hogy csak a megfizetett adó igényelhető vissza.
Ha tehát jövőre az elszámolandó adó abszolút értékben eléri vagy meghaladja göngyölítetten számítva
- havi bevallási kötelezettség esetén az 1.000.000 forintot;
- negyedéves bevallási kötelezettség esetén a 250.000 forintot;
- éves bevallási kötelezettség esetén az 50.000 forintot,
a kifizetett beszerzések előzetesen felszámított adója visszaigényelhető. Az átmeneti szabályok szerint "az adóalany előzetes bejelentése alapján" az új szabály már a január 20-án beadandó, az idei év utolsó bevallására is érvényesíthető.
A megfizetettségi feltételek alól változatlanul, de immár általános jelleggel kimentő szabály volna minden jogos visszatartás, nemcsak a jóteljesítési garancia, és a zárt végű lízinggel, részletvétellel kapcsolatos fizetéskönnyítés. (Azaz: ha a beszerzés teljes egészében nincs ugyan kifizetve, de ez jogszabályon alapuló magatartás, az áfa visszakérhető.)
Számlázás
A törvényjavaslat értelmében a teljesítést követő 15 (az eredeti elképzelésekkel ellentétben tehát nem 8) napon belül az adóalany köteles gondoskodni a számla kiállításáról.
Helyesbítés-stornózás
A jelenlegi törvényjavaslat egyszerűsíteni kívánja a helyesbítő számlára és stornó számlára vonatkozó jelenlegi szabályozást, így ezen fogalmakat a javaslat nem említi, helyette bevezeti a számlával egy tekintet alá eső okirat fogalmát az uniós irányelvvel összhangban. Ez a sorszámon, a különbözet összegének és a gazdasági esemény szereplőinek megnevezésén kívül nem tartalmaz kötelező elnevezést, formátumot, adatokat.
Ellenérték devizában történő megállapítása
A devizában kiállított számlánál a jövőben nemcsak MNB árfolyamot lehet használni a forintra történő átszámítás során, továbbá újdonság, hogy az Irányelv szabályainak megfelelően már kifejezetten kötelező lesz az áfa összegét forintban szerepeltetni a számlán.
Idegen nyelvű számla
Idegen nyelvű számla bármely élő nyelven kibocsátható, melyhez az eredeti elképzelésekhez képest mégsem szükséges előzetes, írásbeli megállapodás a vevővel.
Lízingügyletek
A javaslat a jelenleg hatályos szabályozással szemben nem hoz a lízinggel kapcsolatosan speciális szabályokat. Azonban a törvényjavaslathoz fűzött részletes indokolás értelmében a kormánynak szándékában áll fenntartani a pénzügyi lízingügyletre vonatkozó azon rendelkezést, amely alapján a tőkerész adóköteles, de a kamatrész (mint pénzügyi szolgáltatás ellenértéke) adómentes.
Adófizetési kötelezettség
A javaslat szerint fő szabályként az adófizetési kötelezettség a teljesítés időpontjában, ha pedig a teljesítés osztható, a részteljesítések arányában keletkezik, illetve már maga a számlakibocsátás is adófizetési kötelezettséggel jár. Továbbá főszabályként fogalmazódik meg, hogy az adófizetésre kötelezett a számla kibocsátója, kivéve, ha kétséget kizáróan bizonyítja, hogy más teljesített, vagy a számlakibocsátás ellenére a teljesítés nem történt meg.
A törvényjavaslat megszünteti a folyamatos szolgáltatás, illetve az időszakos elszámolás fogalmát. Helyette egy általánosabb fogalommal minden ügyletet, amelynek során (kivéve a zárt végű lízinget és részletvételt) a felek részletfizetésben vagy határozott időtartamra szóló elszámolásban állapodtak meg, a részletfizetés esedékességének időpontjában, de évente legalább egyszer adóztat.
Az előleg utáni adókötelezettség teljesítési szabályai nem változnak. Ugyancsak maradnak a Közösségen belüli beszerzések utáni adókötelezettség-teljesítési időpontok.
Adófizetési kötelezettség választása
A javaslat értelmében az adófizetési kötelezettség választása a jelenleg hatályos áfa törvényhez képest több esetben illeti meg az adóalanyt. Ilyen esetek a javaslat szerint a főszabályként egyébként tárgyi mentes beépített ingatlan és ahhoz tartozó földrészlet értékesítése, a beépítetlen földterület értékesítése, illetve az ingatlan bérlete és haszonbérlete.
Apport
A törvényjavaslat fő szabály szerint az apportot kiveszi az adóztatható ügyletek köréből akkor, ha az apportot fogadó olyan, a szerzéskor már nyilvántartásba vett (!) belföldi adóalany, aki sem a szerzéskor, sem azt követően nem alanyi adómentes, és kötelezettséget vállal az apportált tárggyal összefüggésben esetlegesen később felmerülő egyéb kötelezettségek teljesítésére.
Fordított adózás alá eső hazai ügyletek
Abban az esetben, amikor mind az eladó, mind a vevő belföldi adóalany, a fordított adózás alá eső ügyletek köre kibővült. A jövőben a következő esetekben lesz az, hogy még az egyszerű belföldi tranzakcióknál sem az eladó számít fel áfát, hanem a vevő önbevallással fizeti meg azt:
- az építési-szerelési munkák,
- az ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatások, mint például a takarítás, karbantartás, átalakítás, bontás,
- az építőiparban való munkaerő kölcsönzés,
- hulladék értékesítése,
- ingatlan értékesítése (ha egyébként az eladó adózást választott),
- az adós és hitelező között a zálogtárgy eladása, ha a hitelező már maga is eladja a zálogtárgyat a követelés érvényesítésére,
- a felszámolás alatt álló adózó tárgyi eszköz és egyéb, 100 ezer Ft-ot meghaladó értékű termékeladása.
Ezekben az esetekben a teljesítésre kötelezett a számlájában nem tüntethet fel áfát, azt a vevőnek kell rendeznie! Önmagában ez a tény ugyanakkor az adó levonhatóságát nem befolyásolja.
Tényleges használat és igénybevétel elve
A fuvareszközök bérbeadásának teljesítési helyét harmadik országos viszonylatban a tényleges igénybevétel szerint határozza meg a jelenleg hatályos áfa-törvény (azaz figyelni kell, ténylegesen hol használják fel a szolgáltatást). A jövőben külön jogszabály fogja szabályozni azokat az eseteket, amikor a határon átnyúló szolgáltatásoknál figyelni kell a tényleges igénybevétel helyét. Egyelőre csak az tűnik biztosnak, hogy a fuvareszközök bérbeadása ebben a külön jogszabályban szerepelni fog.
Fordított adózás alá eső bérmunka EU-s megrendelőnél
A javaslatban szereplő szöveg az áfa törvény jelenleg hatályos szövegénél tágabban határozza meg azokat a bérmunka konstrukciókat, amikor EU-s megrendelő és a termék belföldről történő elszállítása esetén áfa nélkül lehet számlázni a bérmunka ügyleteket. A javaslat egyértelműsíti, hogy minden ingóságon végzett munka idetartozik, függetlenül attól, hogy a termék adott esetben nem megy át átalakuláson és nem is munkálják meg. (A jövőben tehát ez alkalmazható lenne pusztán a termék tisztítására vagy válogatására is.)
Adóalanyiság épület értékesítésekor
Új elemként fogalmazódik meg, hogy a magánszemély is az adó alanyává válik, ha eddig még használatba nem vett, vagy új, tehát legfeljebb két éves használatbavételi engedéllyel bíró ingatlant (és ehhez tartozó földterületet), vagy építési telket sorozat jelleggel értékesít.
Sorozat jellegűnek minősül különösen 2 naptári éven belül a negyedik, és az azt követő további telkek és/vagy beépítés alatt álló, illetőleg beépített új (két évnél nem régebbi) ingatlanok értékesítése. Ilyenkor további 3 éven át minden telek vagy új vagy még használatba nem vett ingatlan adásvétele áfás. Az adókötelezettséget a hatóság állapítja meg kivetéssel.
A csoportos adóalanyiság fogalma kibővült, az adóalanyiság választásának feltételei sem annyira szigorúak, mint a hatályban lévő áfa-törvény előírásai szerint. A javaslat szerint a csoportos adóalanyiságot már nem csak pénzügyi intézmények választhatják, hanem tevékenységfajtától függetlenül bármely, belföldön gazdasági tevékenységet végző, a csoport egészére nézve megállapított kapcsolt vállalkozások együttese.
A szabályok nagy része -a kormányzat tervei szerint - a vállalkozások adminisztráciüs terheit csökkentené...
