Az Országgyűlés hétfőn késő este fogadta el a január elsejétől hatályos adózási törvényeket. Jelentős változtatások már korábban elvéreztek (a Fidesz és SZDSZ javaslatai), így csak néhány, az adózókat egyébként inkább pozitívan érintő változások lépnek életbe 2008-ban a kormány javaslata - a banki különadót kivéve - szerint.

Adójóváírás és természetbeni juttatás

Január elsejétől nő az adójóváírás összege: a kiegészítő jóváírás megszűnik és bár az adójóváírás összege 18 százalék marad, a felső határ a mostani 9000 forint helyett 11340 forintra emelkedik. A jogosultsági határ 1,25 millió forint, e felett (2,762 millió forintig a mostani 2,1 millió forint helyett) 9 százalékos jóváírás lehetséges.

A munkáltató által a munkavállalónak adott természetbeni juttatások adómentes határa is emelkedik (az Országos Érdekegyeztető tanácson elfogadottak szerint): melegétel-utalvány esetében 10 ezerről 12 ezer forintra, hideg étel esetében ötezerről hatezer forintra. Változik az iskolakezdési támogatás adómentes felső határa is: a mai 20 ezer forintról a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 30 százalékára, ami jövőre 21 ezer forintot jelent.

(Jövőre természetbeni juttatásnak számít reklámcélból adott árengedmény vagy visszatérítés, feltéve ha nem szerencsejáték vagy sorsolás útján kapja az ügyfél...)

Egészségpénztári hozzájárulás

A tavalyi negatív változások után a törvényalkotó engedett: 2008-tól az önkéntes egészségpénztárakba befizetett munkáltatói hozzájárulás adómentes határa a minimálbér 20 százalékáról 30 százalékára emelkedik, azaz a mai 13 ezer forintról 20700 forintra.

Ingatlanszerzéshez kapcsolódó változások

Jövőre a lakásszerzési kedvezmény megszűnik, viszont a lakások eladása során keletkezett jövedelem (az eredeti vételár és a eladási ár különbözete) adóköteles időszaka a harmadára csökken, azaz az a tulajdonszerzést követő jelenlegi 15 helyett már az ötödik év után nem kell adót fizetnie annak. A csökkenés folyamatos: a második évben a jövedelem 90 százaléka, a harmadikban a jövedelem 60, a negyedikben pedig a jövedelem 30 százaléka lesz csak adóköteles. (Nem lakásingatlanok esetében az adóköteles időszak továbbra is 15 év marad.

(A javaslat így elvileg a lakásmobilitás javítására törekszik.)

Járulékok

A társadalombiztosítási járulékok esetében sem a munkáltatók, sem a munkavállalók szempontjából nem történik semmi, de az állami egészségbiztosító és a nyugdíjbiztosító között a bevételi arányok megváltoznak. A munkáltató ezentúl a bér 24 százalékát fizeti be a nyugdíjbiztosítónak (a mai 21 százalék helyett) és 5 százalékot az egészségbiztosítónak (a 8 százalék helyett), míg a munkavállaló 8,5 százalék helyett 9,5 százalékot fizet a nyugdíjkasszába, amellett, hogy az OEP hét százalék helyett jövőre csak hat százalékot kap. 

(A javaslat így idén a nagy kiadáscsökkentési offenzíva után többlet-közeli állapotba kerülő egészségbiztosító helyett az egyre nagyobb gondokat okozó nyugdíjrendszer felé tolná tovább a befizetéseket.)

Társasági adó

A kis és középvállalkozások versenyképessége javítása érdekében változik jövőre a az adómentes fejlesztési tartalékképzés mértéke: az adózás előtti eredmény jelenlegi 25 százalékáról 50 százalékára. (A nagyok nem kapnak semmit: a felső határ továbbra is 500 millió forint). Veszprémi István, a Deloitte igazgatója szerint a változás a "kkv-k számára kifejezetten hasznos, és az egyébként profitábilisan működő cégeknél hoz jelentős változást, hiszen nem ténylegesen megtakarított összegről van szó, hanem egy előre hozott fejlesztés adóból való finanszírozásáról".

A társasági adó esetében a 10 százalékos kedvezményes kulcsra érvényes határ a mai 5 millió forintról 50 millió forintra emelkedik, feltéve, ha a vállalkozás "tiszta" és nem vesz igénybe más kedvezményt. A vállalkozás számára az adóból megtakarított 6 százalék továbbra is a jövőbeni fejlesztésekre, hiteltörlesztésre, pályakezdő(k) vagy megváltozott munkaképességű(ek) alkalmazására fordítható.

(A társasági adózásban a kormány által javaolt banki különadót a képviselők kivették a jövő évi adótörvényből, amire Veres János pénzügyminiszter úgy fogalmazott, hogy a jövő évi adócsomag-javaslatban újra előveszik. - MTI)

Ingatlanadó

A hétfőn szavazáson eldőlt az is, hogy 2009-től a helyi építményadózásban a számított értékalapú adó váltja fel a jelenlegi alapterület (vagy korrigált forgalmi érték) alapú adó. Az "ingatlanadó" maximális mértéke lakóingatlan esetén 0,5, egyéb építmény és telek esetén 1,5 százalék lesz. - ez utóbbit minden helyi önkormányzat maga dönti el.

A luxusadót ezentúl nem csak a magánszemélyeknek, hanem valamennyi ingatlantulajdonosnak (így a cégeknek is) fizetnie kell. Az adó mértéke nem változik: az ingatlan értékének 100 millió forintot meghaladó része után fél százalékot kell majd fizetni.

Illeték

A követelések elengedése ezentúl illetékköteles lesz, azaz ha egy cég elengedi más tartozását, az ajándékozásnak számít és illetéket kell fizetni. Veszprémi István szerint ez esetben a jogalkotó azt a kiskaput zárta be, hogy egyes cégek a leányvállalataiknak adott pénzkölcsöneiket év végén elengedték...A Deloitte igazgatója szerint ez számos esetben gondot jelenthet, hiszen például egy csődeljárás alatt a hitelező elengedheti követelései egy részét annak érdekében, hogy a adós megmeneküljön (és később visszafizethesse tartozásait).  Veszprémi István szerint a szigorítás a korábbi gyakorlatoknak megfelelő: néhány, a törvény betűjével visszaélő adózó miatt mindenkit büntet a jogalkotó.

Jó példa erre az egészségpénztárak esetében történt szigorítás is: a sporteszközök és sportolás lehetőségei kikerültek az adómentes körből, hiszen sokan a hétvégi wellness-szálló költségeit is ebből fizették...

Büntetések

Az elfogadott javaslat keményen szigorít a büntetések terén: magánszemélyeknél a mulasztási bírság maximális mértéke 100 ezerről 200 ezerre, cégek esetén 200 ezerről 500 ezer forintra nő. A számlaadási kötelezettség megsértése, a be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása és az igazolatlan eredetű áru forgalmazása esetén 1 millió forintig lesz a bírság felső határa. Ezentúl nem csak a cég fizet komoly büntetést: a törvénysértő alkalmazottra is minimum 10 ezer maximum 50 ezer forint bírságot róhat ki jövőre az Apeh.