A tőkepiac fejlesztését kiemelten fontosnak tartja a kormány, ennek érdekében a már Parlament előtt lévő, legújabb salátatörvény több javaslatot tartalmaz. Így például erősítik a magánnyugdíj-pénztárak szerepét: ismét kötelező lesz a pályakezdők részére a magánnyugdíj-pénztári tagság, s a magánszemélyek által fizetendő hozzájárulás a jelenlegi 6 százalékról jövő januártól 8 százalékra emelkedik. Ily módon növekszik majd a nyugdíjpénztárak által kezelt vagyon mennyisége, s azok tőkepiaci aktivitása is – reménykedik a kormány.

Új adókedvezményt is bevezetnek: a lakás-takarékpénztári befizetés 30 százaléka, éves szinten maximum 72 ezer forint adókedvezmény illeti meg az ily módon takarékoskodó magánszemélyeket. A hosszútávú megtakarítások ösztönzését szolgálja a biztosítási adókedvezmény emelése: e szerint a kedvezmény felső összege megduplázódik, tehát a jelenlegi 50 ezer forintról 100 ezer forintra emelkedik, ráadásul míg jelenleg a kedvezmény mértéke a befektetett összeg 20 százaléka, jövőre még a növekmény után további 10 százalék kedvezmény jár.
A Pénzügyminisztérium jövőre még nem, ám 2004-től gyökeresen át akarja alakítani a befektetési adóhitel jelenlegi rendszerét is, arra hivatkozva, hogy ezek ellenőrzése az adóhivatal energiájának jelentős részét lekötik.

A tőzsdei likviditás növelése érdekében megszűnik a magánszemélyeket terhelő 20 százalékos árfolyam-nyereségadó. A tőzsdeügylet keretében magánszemély által megszerzett jövedelem 2003 január elsejétől ugyanis kamatból származó jövedelemnek minősül, vagyis nulla százalékos adókulcs terheli. Kedvező, hogy ez nemcsak a promt, hanem a határidős és opciós ügyletek keretében elért nyereségre is vonatkozik.
A társasági adótörvény módosításai között szerepel az a javaslat, amely szerint az elismert, szabályozott tőkepiacon kötött ügylet alapján elszámolt (a pénzügyi műveletek ráfordítását meghaladó) bevétel 50 százalékával csökkenthető lesz az adóalap. Az új intézkedéstől a kormányzati szakértők egyrészt a külföldi illetőségű, tőzsdére bevezetett társaságokba befektető cégek magyarországi letelepedését várják, másrészt pedig azt, hogy emiatt növekedhet a magyar tőzsdére bevezetett társaságok száma.

A jövő évtől az szja-rendszerben a dolgozói részvény szerzéskor nem minősül bevételnek, s adókötelezettség akkor keletkezik, ha a dolgozó a részvényt, az üzletrészt átruházza, s az ilyenkor keletkező jövedelem árfolyamnyereségből származó jövedelemnek minősül. Ha a részvény, az üzletrész bevonására, átalakítására kerül sor, akkor a keletkező árfolyamnyereség a dolgozónál munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül. Új ösztönző elemet jelent a munkavállalói értékpapír-juttatási program keretében szerzett jövedelem kedvezményes adózása, abban az esetben, ha a szerzést követő 3 éven belül a magánszemély munkaviszonya nem szűnik meg, és ezen időszak alatt megtartja a program keretében szerzett értékpapírt.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény egy új fejezettel egészül ki január elsejétől, amely az értékpapír formájában vagy az értékpapírra vonatkozó jog révén megszerzett vagyoni érték révén megszerzett bevétel adókötelezettségéről rendelkezik, amelyben viszont kedvezőtlen, a jelenlegitől “rosszabb” szabályok is helyet kaptak. A jelenlegi szabályok szerint természetbeni juttatásnak minősül a kifizető által értékpapír formájában adott vagyoni érték esetében az értékpapír szokásos piaci értékéből az a rész, amelyet a juttatásban részesülő magánszemély a kifizetőnek nem térít meg. Ezzel szemben a jövő évtől az értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték esetében – bizonyos esetek kivételével – a bevétel adókötelezettségét a felek között fennálló jogviszony és a szerzés körülményei figyelembevételével kell megállapítani. Vagyis, ha a munkáltató munkavállalója ad ily módon értékpapírt, akkor a bevétel adókötelezettségét a munkaviszonyból származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések szerint kell teljesíteni.

Az a szabály továbbra is hatályban marad, amely szerint nem minősül bevételnek az értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték, ha azt a magánszemély olyan jog gyakorlásával szerezte, amely bárki számára azonos feltételek mellett megvalósuló ügyletben történt.

A jövő évtől egyszerűsödik az osztalékból származó jövedelem adózására vonatkozó szabályozás is. Csökken azon jövedelmek köre, amelyeket a törvény osztaléknak minősít, így kikerül ebből a körből a magánszemély által a jegyzett tőke emelésével dolgozói részvény, dolgozói üzletrész formájában megszerzett, valamint a jegyzett tőke emelésével értékpapír formájában, vagy az értékpapír névérték emelése révén megszerzett vagyoni érték. Egyszerűsödik annak az aránynak a számítása, amely meghatározza, hogy a 20 százalékos mértékű, illetve e felett a 35 százalékos mértékű az adó. A jelenlegi szabályozás szerint ezen arány számításánál az adóév első napján érvényes jegybanki alapkamat kétszeresét kell alkalmazni, míg jövőre ez az arány 30 százalék lesz. Kedvező, hogy a 35 százalék osztalékadó mellett 2003-tól egészségügyi hozzájárulást már nem kell fizetni.