A romló költségvetési egyenlegre, a következő évtizedre tolódó euróbevezetésre, a reformokért nem lelkesedő pártokra és spekulációs nyomás alá szoruló forintra hivatkozva látta el tegnap a Moody's nemzetközi hitelminősítő az A1-es besorolású magyar küladósságot negatív kilátással az eddigi stabil helyett. Az európai Fitch december elején minősítette le a magyar állam küladósságát, a Standard & Poor's pedig január végén mondott véleményt a magyar gazdaságpolitikáról, mely kísértetiesen megegyezett a Moody's tegnapi álláspontjával.
Hasonlóan a két testvércéghez", a Moody's is elsősorban az államháztartás helyzete miatt döntött a leminősítési figyelmeztetés kiadása mellett. A büdzsé hiányára kitűzött célokat rendszeresen felülvizsgálják, s jelentősen felfelé módosítják. Ám a két nagy párt egyike sem mutat elkötelezettséget a helyi közigazgatás ésszerűsítésére vagy az egészségügy és az oktatás reformjára, a kiadások kordában tartása érdekében - írják a hitelminősítő elemzői. Mivel a regionális adócsökkentési verseny közepette nemigen lehet adókat emelni a költségvetés kiegyensúlyozására, az ország számára nem marad más stratégia, mint a gazdasági növekedés iramának gyorsítása a bevételek emelésére, illetve a külföldi tőke vonzása a folyó hiány fedezésére. Így azonban nem sikerült csökkenteni az államháztartás deficitjét - hangsúlyozták a Moody's szakemberei.
#page#Mindeközben a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) arra hívta fel a figyelmet: hiába tűnik viszonylag mérsékeltnek a magyar gazdaság eladósodottsági szintje, a kockázatok - többek között a magasabb kamat és kisebb szabadon elkölthető jövedelem miatt - relatíve jelentősebbek, mint a fejlett gazdaságokban.
A felügyelet 2005. évre vonatkozó gyorsjelentése szerint a nem-pénzügyi vállalatok adósság / saját tőke aránya 65 százalék körüli, a háztartások adósságállománya pedig a rendelkezésre álló jövedelemnek megközelítőleg 40 százaléka. A két arány az eurótérségben ezzel szemben nagyjából 150, illetve 40, az Egyesült Államokban pedig 45-50, illetve 30 százalék körül mozog.
A hiteladós háztartások fizetőképességével kapcsolatos kockázat azonban korántsem annyival kisebb a fejlett gazdaságokban fennálló szintnél, mint amennyivel a hazai lakosság adósságának viszonylag alacsony méreteiből következhetne - figyelmeztet a felügyelet. Ez egyrészt a fejlett gazdaságokénál érdemben magasabb hazai kamatszint miatt van így, amely az adósságszolgálati mutatók közötti különbséget számottevően csökkenti. Másrészt, a hazai háztartások esetében a rendelkezésre álló jövedelemnek a fejlett gazdaságokhoz képest kisebb része tekinthető ténylegesen szabad rendelkezésűnek, és nagyobb részét kötik le a megélhetés állandó költségei, úgy mint a közüzemi számlák ellenértéke vagy az alapvető élelmiszerekre fordított kiadások. Harmadrészt, a devizaalapú hitelezés térnyerésével a valutaárfolyamok esetleges változása jelentősen befolyásolhatja a mindenkori, forintban kimutatott eladósodottsági szintet.
A devizahitelek kockázatait jól jellemzi, hogy a Napi Gazdaság által megkérdezett elemzők egyöntetű véleménye szerint amennyiben április után nem mutatnak rövidesen egyértelmű jelek a reformok megindulásának irányába, úgy a piac jó eséllyel 200-300 bázispontos alapkamat-emelést kényszerít ki - nem egyenletes megoszlásban. Az elemzők a negatív szcenáriót komoly tőkekivonással, ennek nyomán 270-275 forintra erősödő euróval és az év végére 8-9 százalékos alapkamattal jellemzik.
