Ezúttal már ötödször van lehetőségük a magánszemélyeknek arra, hogy a befizetett személyi jövedelemadójuk 1-1 százalékát felajánlhassák a közhasznú szervezeteknek. A bevezetés évében 1997-ben még csak egy, 1998-tól kezdve viszont már kettő ilyen nyilatkozatot nyújthatnak be az adózók.
A nyilatkozatra vonatkozó törvényes előírásokat be kell tartani, mert különben hiába a felajánlás, érvénytelen a nyilatkozat, s így a kedvezményezett sem jut hozzá a felajánlott összeghez. A pontos előírások betartására azért is érdemes figyelni, mert 2000-ben 165 ezer, tavaly pedig több mint 80 ezer érvénytelen nyilatkozat érkezett az adóhatósághoz. Az érvénytelenséget okozhatja például az, hogy az adózó a rendelkező nyilatkozatát nem a törvényben előírt módon juttatta el az adóhatósághoz ( nem az szja-bevallással együtt, hanem külön küldte azt be), vagy az is, ha a munkáltató útján elszámoló magánszemély a borítékot nem írta alá. Gyakran előfordult az is, hogy az adózó a saját, vagy az általa megjelölt kedvezményezett szervezet azonosító adatait nem, vagy tévesen tüntette fel.
Az önadózók az szja-bevallási nyomtatványcsomagban található 2 darab rendelkező nyilatkozat-nyomtatványon tehetik meg a felajánlásukat. Akiknek viszont a munkáltató készíti el az szja-bevallását, azok vagy valamelyik APEH ügyfélszolgálaton kérnek ilyen nyilatkozatot, vagy ezzel azonos formátumú lapon jelölik meg a kedvezményezett adószámát, vagy technikai számát és esetleg a nevét (ez utóbbi nem kötelező).
Arra különösen fontos figyelni, hogy a rendelkező nyilatkozat ne tartalmazza az adózó nevét, hanem csak a kedvezményezettre vonatkozó adatokat. A borítékra viszont az adózó azonosító adatait kell ráírni: vagyis a nevét, lakcímét, adóazonosító jelét.
Az adózó ebben az évben is a kedvezményezettek két csoportjából választhat külön-külön egyet. Ha csak az egyik csoportból választ, akkor egyet jelöljön meg, ha ugyanis egy csoportból választja ki mindkét kedvezményezettet, akkor mindkét nyilatkozat érvénytelen lesz.
Az egyik kedvezményezetti csoportba a társadalmi szervezetek, az alapítványok, a közalapítványok, a színházak, a múzeumok, és más közintézmények tartoznak. Ezekről listát az Interneten a Nonprofit Információs és Oktató Központ Alapítvány weboldalán (www.nonprofit.hu) találnak, s persze a sajtóban is rengeteg szervezet hirdetésével lehet találkozni. Ugyancsak ebbe a körbe tartozik néhány olyan szervezet, amelyet a törvény jelöl meg: így a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Állami Operaház, vagy az Országos Széchenyi Könyvtár is. (Az önadózókhoz eljuttatott adóbevallási nyomtatvány útmutatója ezeket közli.)
A kedvezményezettek másik csoportjába az egyházak tartoznak, valamint a költségvetés kiemelt előirányzata: ebben az évben a sürgősségi betegellátás feltételeinek a javítása céljára lehet rendelkezni.
Ha a magánszemély rendelkező nyilatkozata érvénytelen, akkor arról az adóhatóság még ebben az évben értesíti, ha viszont érvényes a nyilatkozata, akkor nincs értesítés, hanem az abban megjelölt összeget a kedvezményezett megkapja. Az előző évben beadott adóbevallásokhoz mellékelt rendelkező nyilatkozatok alapján egyébként 2001. december 31-ig 14 ezer civil szervezethez mintegy 4,2 milliárd forintot utalt át az APEH.
Adó-felajánlás a civilszférának
Bár nem kötelező, de érdemes segíteni a közhasznú szervezeteknek az szja-nk 1-1 százalékának a felajánlásával. Ehhez a bevallás mellé nyilatkozatot kell csatolni, amely csak akkor érvényes, ha a törvényi feltételeknek megfelel.
Az illúziók vége – a racionalitás kezdete –
úgy tűnik el az ESG, hogy velünk marad?
Klasszis Fenntarthatóság 2025 konferencia
2025. november 4., Budapest
Véleményvezér

Gulyás Gergely ismét egy otromba butaságot mondott
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter sokszor hadilábon áll a valósággal.

Dagad a magyar kémbotrány, Magyar Péter szerint valóban érkeztek magyar kémek Brüsszelbe
Nemzetközi botrány felé közeledünk?

Csak nálunk vannak árrésstoppok, mégis Magyarországon a legmagasabb a térségben az élelmiszerinfláció
Rejtélyes a magyar infláció.