Márciusban a fogyasztói árak emelkedése a várakozásoknak megfelelően 5,5% lett, amivel valószínűleg ismét a legmagasabb inflációt produkáltuk az Unión belül. Habár éves szinten februárhoz képest mérséklődött a fogyasztói árak emelkedésének üteme, ez valójában nem az árak csökkenése miatt, hanem a magas tavaly márciusi infláció miatt történt" - mondta el Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója. Márciusban a jövedékiadó-emelés miatt megugró dohány- és szeszesital árak, valamint az egekbe szökő üzemanyagár hajtotta felfelé az inflációt. A folytatást illetően a tartósan magas olajár miatt továbbra is számolni kell a magas energiaárakkal, emellett a mezőgazdaság szempontjából kedvezőtlen aszályos időjárás is inflációs kockázatot hordoz az élelmiszerárak emelkedésén keresztül. A jelenlegi inflációs ráta mellett reálhozam érhető el a hazai állampapírokon, illetve a rövid kötvényalapokkal" - tette hozzá a befektetési szakember.
Az MNB elnöke a Budapesti Corvinus Egyetemen elmondta, hogy a március inflációs adat megegyezett a jegybanki szakértők várakozásaival, hozzátette: a januári-februári adatok alapján a vártnál erősebben gyorsult az infláció az idei év elején. (A Budapest Alapkezelő 5 százalékos éves infláció várható.)Ennek oka elsősorban az volt, hogy az áfa-emelés az előzetesen vártnál nagyobb mértékben begyűrűzött az árak alakulásába, emellett jelentősen hatottak olyan költségsokkok, mint az olaj, vagy a mezőgazdasági termékek árának alakulása - tette hozzá. Simor András elmondta, hogy az indirekt adók közvetlen hatásainak kifutásával, és ezeknek a költségsokkoknak a lecsengésével 2013 elején elérhető az inflációs cél, feltéve, hogy újabb állami adóemeléseket nem léptetnek életbe.
Az MNB szakértői az idén a gazdaság alakulását tekintve stagnálást, 2013-ban pedig visszafogott gazdasági növekedést prognosztizálnak - említette meg az elnök. Kiemelte, hogy a mostani körülmények között, főleg az ország magas devizaadóssága miatt monetáris lazításra nincs lehetőség.
Kérdésekre válaszolva a jegybank elnöke elmondta: az MNB 2001 óta azon az állásponton van, hogy az országban minél előbb be kellene vezetni az eurót, ez több szempontból is Magyarország érdeke. Ezt azonban csak úgy szabadna meglépni, hogy Magyarország tartósan és kellő biztonsággal meg tudjon felelni az euró bevezetéséhez szükséges feltételeknek, a maastrichti kritériumoknak - tette hozzá.
Az a válságban egyértelművé vált, hogy azok az országok, amelyek csak a belépéskor, és rövid ideig, "neccesen" tudják csak teljesíteni az eurózónába való belépés előfeltételeit, nagy árat fizetnek érte - húzta alá Simor András.
