A konferencián 75 iskolából mintegy 95 pedagógus vett részt, akik közül sokan már gyakorlati tapasztalatokkal is rendelkeznek gazdasági, vállalkozásismereti programok iskolai alkalmazásában, tanításában, míg mások érdeklődnek ilyen ismeretek iránt, és tervezik, hogy intézményükben meghonosítják a vállalkozási-gazdasági ismeretek tanítását, vagy más tantárgyak kereteibe tartják beilleszthetőnek a konferencia témáját. A rendezvény már a második olyan jellegű konferencia volt, amelyen nem csak közgazdász tanárok vettek részt, hanem középiskolai tanárok mellett általános iskolákban tanító pedagógusok is.

Kovács István Vilmos, az Oktatási Minisztérium főosztályvezetője kiemelte a vállalkozói ismeretek iskolai tanításának fontosságát, a szemlélet jelentőségét, hogy kívánatos volna, „ha az iskola felismerné azt, amit a munkahely honorál”. Ezzel megadta az alaphangot is, a résztvevők a legkülönfélébb megközelítésekből ugyanerre a következtetésre jutottak: nem idegen test, hanem az iskolai nevelés, szocializáció integráns eleme a piacgazdaságban a vállalkozói ismeretanyag.

Elméleti szakemberek és gyakorlatban működő vállalkozók fejtették ki külön-külön és egymással, az előadásokon, a szemináriumokon illetve az esti kerek-asztal beszélgetésen, néha vitázva, a gyakorlatias megközelítés fontosságát, kiemelve az üzleti világ és a modern társadalom igényeit az államigazgatás, az egyetemi szféra és az üzlet világának oldaláról, ezek kapcsolatáról.

Többen megfogalmazták, hogy a piacgazdaságban a gazdasági, vállalkozói ismeretek egyben állampolgári ismereteket jelentenek. Azért is fontosak a tanulók számára, hogy tanulmányaik befejeztével eligazodjanak a gazdaságban, megértsék a körülöttük zajló folyamatokat, értsék hogyan működik egy vállalkozás, ismerjék a piaci szereplőket és ezen belül saját jogaikat és kötelességeiket. A vállalkozási, gazdasági ismeretekkel felvértezett öntudatos polgárok „politikai tőkét” is jelentenek, nem esnek populista, túlegyszerűsítő, népszerűsködő elméletek csapdájába. Mindez értelemszerűen nemcsak akkor igaz és érvényes, ha a fiatalból vállalkozó lesz, sőt, ilyen várakozásokat, középiskolában nem is helyes felkelteni.

A gazdasági ismeretek oktatása másik megközelítésben azért is fontos, hogy kiegészítse a diákok által tanult szakmai ismereteket, és lehetővé tegye számukra - az esély felmutatásával - hogy szakismereteiket, akár önálló vállalkozóként kamatoztassák. A gazdasági ismeretek ebben a megközelítésben a munkanélküliség elleni küzdelem, az aktív munkaerőpiaci politika egyik igen fontos eszköze.
Különösen ez utóbbi megközelítés tekintetében merül fel az elmélet és a gyakorlat helyes arányának megtalálása a gazdasági ismeretek tanítása során.

Az üzleti élet megszólaló képviselői kifejezték mind igényüket, mind készségüket arra, hogy jól megfogalmazott megrendelésekkel orientálják az iskolákat, ugyanakkor gyakorlati példáik felmutatásával segítsék is a tantermekben folyó képzést. Az iskolák hozzáállása már nem minden tekintetben és nem ilyen egyhangúan pozitív. Sok helyen folyik „harc az órákért”, és így a gazdasági ismeretek a helyi hatalmi viszonyok között nem kapnak elegendő teret sőt a legtöbb iskolában semmilyen óraszámot. A kerettanterv sem preferálja megfelelőképp fontosságának teljes elismerésével a gazdasági és vállalkozói ismereteket.

A konferencián többen kifejtették, hogy gazdasági ismeretek hatékonyan nem taníthatók kizárólag könyvből. Akkor lehet sikeres ezeknek az ismereteknek, készségeknek, képességeknek az átadása, ha a tanulók által is tapasztalt élményvilágra épít, ha gyakorlati példákkal, gyakorlatias megközelítéssel taglalja tárgyát – mint amit a Junior Achievement program is igyekszik megvalósítani.

Gödöllő város oktatási bizottsága, mint tette ezt az előző évben Szeged városa, kinyilvánította szándékát, hogy 2003 tavaszán is szívesen helyt adna a konferencia folytatásának.

A konferencia ajánlásai:

A piacgazdasági ismereteket nyújtó gazdasági, vállalkozói iskolai képzés immár több mint tízéves múltra tekint vissza Magyarországon. Az eltelt időszakot sikeresnek tekintjük, hiszen ma már vannak kész tantervek, akkreditált pedagógus továbbképzés, és a tanulók többsége vizsgázik is ezekből az ismeretekből, így adva tanúbizonyságot elméleti és gyakorlati felkészültségéről. Bár Magyarország nagyon sokat behozott lemaradásából a fejlett ipari országok gazdasági, vállalkozói képzése tekintetében, még igen sok a megoldandó feladat.

Ma a vállalkozás jogi értelemben történő létrehozásához szükséges ismeretek könnyen megszerezhetőek, a média, szakirodalmak és a különböző vállalkozóvá felkészítő tanfolyamok révén. A sikeres vállalkozáshoz, az üzleti ötlet megvalósításához azonban ennél sokkal több kell. Vállalkozni ma Magyarországon, de a világ többi országában is életforma, egy speciális értékrend, amelyhez elengedhetetlenül szükségesek egyedi képességek és készségek. Az ismeretek és a tudás megszerzése magas színvonalú és korszerű gazdasági és üzleti képzésen kell alapulnia.

Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk kihívás a fiatalok, a munkavállalók, a fiatalokat az életre felkészítő tanárok és az egész oktatás számára is. Az Uniós tagságunkkal a magyar munkavállalók az összes Uniós munkavállalónak lesznek versenytársai, nem mindegy, hogy milyen versenyelőnyökkel vagy hátrányokkal. A fejlett nyugati országokban a fiatalok szilárd alapokra támaszkodhatnak a gazdasági és üzleti ismereteket tekintve, mint a meglévő és magas vállalkozói kultúra, az üzleti oktatás általános elterjedtsége és az, hogy a nyugat európai országok fiataljai már egész fiatalon (akár 6-8 évesen) megismerik, megismerhetik a gazdasági élet szabályait, a piacgazdaság alapjait.

Az Európai Unióban elfogadott szempont, hogy a közoktatás nemzeti ügy. Segíteni kell az információáramlást, a mobilitást és az esélyegyenlőséget. A Magyarországon legerősebb gazdasági/üzleti ismeretek átadását célzó modellt a Junior Achievement Magyarország Alapítvány képviseli közel 300 csatlakozott iskolával. A program a fenti célok megvalósítását is célul tűzte ki, igyekeznek gyakorlatorientáltan felkészíteni a fiatalokat a munka világának kihívásaira, a karrier építésére, a piacgazdaságnak történő sikeres megfelelésnek.

A programok elterjedtsége már ma is igényelné a vállalkozásoktató szakirányú pedagógusképzés beindítását, ilyen azonban Magyarországon még csak Egerben működik, a témával foglalkozó tanárok átképzéssel és továbbképzéssel tehetnek szert a szükséges ismeretekre. Tavaly az Oktatási Minisztérium kezdeményezése nyomán a Junior Achievement által vetetett konzorcium, amelynek tagja volt a BKÁE KFK is, 11 szakmacsoport vállalkozásoktató gazdasági ismereteket megalapozó tananyagát fejlesztették ki, ideértve a szükséges tanárképző programokat is, felkészítettek 110 tanárt az oktatásra.

Az iskolai képzést ki kell, hogy egészítse az iskolarendszeren kívüli, elsősorban tréning jellegű vállalkozói képzések palettája, mint a JAM által tervezett karriertréning és tanácsadás, amelynek során alapvető az iskola rendszer által nem tanított ismereteket kívánunk átadni, mint az önéletrajz készítés, képességek és készségek megismerése és az ezeknek megfelelő pályaorientáció.

A közgazdasági képzés e felfogása közel hozza egymáshoz a vállalkozásokat és az iskolát, segítve ezzel a fiatalok szakmai és állampolgári szocializációját. Nagyon fontos, hogy a vállalakozói és üzleti képzésben részesülő diák ismeretanyaga, elméleti és gyakorlati tapasztalatai találkozzanak a munkaadói elvárásokkal.

Az iskolarendszerű képzésben megvalósuló közgazdasági ismeretek oktatásában az előrelépés egy sor követelménye ma már látható:
- Ösztönözni kell a diákokat arra, hogy érettségi tantárgynak válasszák a gazdasági, illetve vállalkozói ismereteket. 2004-től csak akkreditált tantárgyakból lehet majd érettségizni.
-Meg kell vizsgálni a munkaerő-piaci és a munkaadói elvárásokat, és ezeknek megfelelően kell kialakítani a programok ismeretanyagát, a gyakorlati képzés rendszerét.
- Biztosítani kell a képzés humán erőforrás feltételeit, ezen belül a tanárképzésben lehetővé tenni a vállalkozásoktató közgazdász tanárszakosodást nappali tagozatos hallgatók számára,
- lehetővé tenni a tanárok számára a kreditrendszerű képzés keretei között történő átképzést és továbbképzést,
- végül a tanárképzésben általában erősíteni kell a gazdasági, vállalkozói ismeretek oktatását.
- Iskolai szinten a gazdasági ismeretek és készségek oktatásának fejlődése legalább 4 kölcsönhatás jelenlétét tételezi fel
 szerves kapcsolat, kölcsönhatás a vállalkozások, vállalkozók és a vállalkozást, közgazdaságtant tanulók között;
 kölcsönhatás a vállalkozások, vállalkozók és a vállalkozást, közgazdaságtant tanítók között (tréningek, konferenciák);
 kölcsönhatás a vállalkozást tanuló diákok között (elsősorban internetes formában, de más módokon is, pl. országos és lokális, iskolai rendezvények, diákvállalkozások vására, közgazdasági nyári táborok és tanulmányi versenyek stb.)
 kapcsolódások hasonló nemzetközi szervezetekhez, illetve tapasztalatokhoz;

Ha a közgazdasági vállalkozói képzés ilyen gyakorlatias felfogású, segíti az iskola kapcsolódását környezetéhez, elsősorban az üzlet világához, segíti a diákok eligazodását a napi gazdasági - és nem ritkán politikai, gazdaságpolitikai - történések között, ez inspirálóan hat más tárgyak oktatására, sőt az iskolarendszer egészére is. A gazdasági oktatás keretei nem feltétlenül kell, hogy önálló keretet jelentsenek, legalább olyan lényeges, hogy más tantárgyak szemléletében is megjelenjenek (matematika, történelem, földrajz, környezetismeret, technika stb.)
A képzés fejlesztésében építeni kell az elmúlt több, mint tíz év eredményeire, azokra az ismeretekre és tapasztalatokra, amelyeket a témában élenjáró iskolák és a szimulált vállalkozásokkal is operáló képzőprogram, mint amilyen a Junior Achievement, halmozott fel. E programok gyakorlatias megközelítésükkel, kimunkált tematikájukkal és metodikájukkal feltétlenül jó alapot jelentenek a képzés fejlesztéséhez.

A „Vállalkozások szabadsága az Európai Unióban” konferencia résztvevői bíznak abban, hogy e javaslatok találkoznak a magyar oktatásügy irányítóinak elképzeléseivel is.
„Önök is, mi is azért dolgozunk, hogy az iskolát befejező diákok az elméleti tudás mellett gyakorlatias ismereteket is kapjanak. Ez nagyban megkönnyítheti elhelyezkedésüket, beilleszkedésüket a munkahelyeken, későbbi érvényesülésüket.” – mondta Jávorszky Iván, a konferencia levezető elnöke.
Végül is „embereket akarunk nevelni, emberi életre” fogalmazta meg Dr. Somody Imre előadásában a konferencia minden résztvevőjének közös célját.

( Junior Achievement Magyarország,
Jávorszky Iván, ügyvezető igazgató; telefon: 62/420-380, 30/9489-610. )