Bár Magyarország tőkevonzó képessége az elmúlt egy-két évben alulmaradt a régió vezető gazdaságaival szemben, a kockázati- és magántőke befektetések 2002-ben a GDP 0,25%-át tették ki, ami további bővülést takar, és nagyjából azonos az uniós átlaggal, viszont lényegesen több az azonos időszakra vonatkozó lengyel (0,08%), illetve cseh vagy szlovák adatnál (megközelítőleg 0,05%). A Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (MKME) becslései szerint a rendszerváltás óta körülbelül ötszáz cégbe mintegy egymilliárd euró kockázati tőkét fektettek be. 2002 első tíz hónapjában 29 ügyletben mintegy 120 millió dollár került befektetésre, idén a tranzakciók számának csökkenése várható ami viszont a becslések alapján a volument nem fogja érinteni – véli Tzetkov Julián.

Ugyanakkor a hazai 45-nél több alap akár 3 milliárd eurónyi lehívható tőkéjének közel kétharmada még befektetésre vár, és mivel többségük „régióban gondolkodik”, nagy valószínűséggel ez az összeg más országba vándorol. Több oka is van annak, hogy a hazai kockázati és magántőke befektetések piaca képtelen felszívni a szabad forrásokat. A jelentős innovációs képességgel rendelkező, a fejlődés korai szakaszában álló, alultőkésített kis- és középvállalkozásokba való befektetés helyett a legtöbb kockázati tőkebefektető a közepes méretű cégek piacára összpontosít. A jelenség többnyire a régió vállalatainak kisebb átlagos méretével magyarázható, valamint azzal, hogy a középvállalatok esetében némileg alacsonyabb a cégalapítás, illetve a fejlődés legkorábbi szakaszára jellemző üzleti és vállalkozási kockázat, továbbá, hogy számos esetben ezek még rövidtávon is jelentős növekedési potenciállal rendelkeznek. Az MKME tagjainak több mint a fele a közepes, azaz 3-6 millió eurós méretű vagy az ezt meghaladó nagyságú befektetésekre koncentrál. A piac szerény mérete miatt egy-két nagyobb tranzakció is lényegesen befolyásolja a piac teljesítményét, 2002-ben az alacsony számú kivásárlás a teljes tranzakciós volumen kétharmadát tette ki, és jellemzően a - világszerte folyamatos átrendeződést élő - média és távközlési szektor vállalatainak külföldi tulajdonhányadait célozta meg. További magyar sajátosság hazai intézményi tőkeforrásból létrehozott alapok teljes hiánya, amit a szakma a törvényi túlszabályozottsággal magyaráz. Az Egyesület szerint az Európai Uniós csatlakozás pozitív hatással lesz a hazai piacra, javulni fog a bizalom, a versenyképes vállalatok száma, és a kockázati tőkebefektetésekről szóló törvény közelgő jogharmonizációja feloldja majd a piac fejlődését akadályozó előírásokat.

A kockázati tőkebefektetők célja a kiemelkedő fejlődési potenciállal felruházott, ám ennek kiteljesítéséhez kevés forrással rendelkező cégekbe való beszállás, a későbbi így megnövelt értéken való eladás érdekében. A kiváló dokumentációt – egyébként a Strukturális Alapok forrásainak lehívásához is elengedhetetlen információs memorandumot és üzleti tervet – és versenyképes elképzelést felmutató vállalkozások a tőkeinjekcióval nemcsak forráshoz, de – a szakmai befektetőkhöz méltó – iparági szakértelemhez, tranzakciós tapasztalathoz és kapcsolatrendszerhez is hozzájutnak, a részesedésük csökkenése, és az esetleges „vezetésbeli beleszólások” árán. „Fontos, hogy a vállalatok láthatóak legyenek a piacon” – hangsúlyozza az MKME elnöke, amit a szervezet által évente megrendezett –a közép-kelet európai régióban legnagyobbnak számító - konferencia is elősegíteni szándékszik, amelyen a kockázati tőke befektetők és működő tőkét kereső vállalatok mellett vezető ügyvédi- könyvvizsgáló- és tanácsadó irodák képviselői is részt vesznek. A konferencia részletes leírása megtalálható az MKME honlapján.