Az állami adóhatóság ellenőreinek tapasztalatai szerint a több éve működő adózók egy részének a vesztesége nem valós. Az ugyanis nehezen képzelhető el, hogy 8-10 éve veszteségesen gazdálkodó cégek úgymond “ jól prosperálnak”, a tulajdonosok pedig elégedettek a vállalkozással, eszükbe sincs felhagyni azzal. Azt az adóhatóság is elfogadja, hogy az új, kezdő vállalkozásoknál az indulás nehézségei miatt néhány évig szinte természetes a veszteségtermelés, mivel az új beruházás, a tárgyi eszközök beszerzése sok pénzt felemészt. Ugyanakkor az 5-10 éve működő, hosszabb idő óta veszteséges vállalkozások működése az adóhatóság szerint adóeltitkolás gyanújára ad okot, ezért – mint ahogy néhány éve már mindig – idén is fontos kiválasztási szempont volt a 8-10 éve veszteséges működés. Közülük is főleg azokra koncentrálnak idén a revizorok, akiknél az ELÁBÉ összege meghaladja az árbevétel összegét. Gyakran elkéri az adóhatóság a helyi önkormányzattól az adózó helyi iparűzési adóbevallását is, s igen gyakran eltérést tapasztalnak a helyi iparűzési adóbevallás, valamint az szja- és a vállalkozói adóbevallás között.

A több éve veszteségesen gazdálkodó cégek adóellenőrzése során a legtöbb esetben kiderült, hogy a veszteség jóval kevesebb, mint amennyit a vállalkozás valójában bevallott, ám társasági adóvonzatot csak ritkán tudtak a revizorok megállapítani. Mindez azt is jelenti, hogy a későbbi évekre elhatárolt veszteség csökkentése miatt a később években az adózó mégis adó-befizetővé válhat.

A megszűnő és átalakuló cégek vizsgálatára is nagy figyelmet fordít idén az adóhatóság. Az ellenőrzések során az átalakulás két formájával talákoztak a revizorok: a kiválással és a szétválással. A kiválásra jellemző, hogy új társaságba viszik ki a vagyontárgyakat, főleg az ingatlanokat és azokat a továbbiakban visszabérlik. Ezt az ügyletet azért végzik egyre nagyobb körben a cégek, mert, ha a fő tevékenységet végző társaság felszámolás alá kerül valamilyen ok miatt, akkor a vagyon a másik társaságban megmarad és csak a jegyzett tőkét – ami általában az adott társasági formára kötelező minimális összegű – bukják el. A szétválás akkor jön létre, amikor a korábbi tagok a továbbiakban külön akarják folytatni a gazdasági tevékenységüket. Az adóhatóság tapasztalatai szerint az átalakulások többnyire szabályszerűen történnek, mivel az átalakulási vagyonmérleget könyvvizsgálóval kell ellenjegyeztetni.

A záróvizsgálatok során az okozott problémát, hogy az adózók megszűnéskor a meglévő készleteikkel kapcsolatban leltározási kötelezettségüknek nem tettek eleget, illetve, hogy készleteiket megszűnéskor jelentősen leltári értékük alatt értékesítették arra hivatkozva, hogy azok piaci értéke már lecsökkent.