Az egyre ritkább kasszasikerek, és a tavalyi 7 százalékos visszaesés a mozibevételekben arra engednek következtetni, hogy az amerikai filmipar jelenleg nem tud megfelelni a társadalmi igényeknek. Az érdeklődés látványosan csökken és ezt már a másodlagos piacon, a DVD-k eladásával sem tudják hosszútávon ellensúlyozni a studiók. Hiába lettek mindenki számára elérhetőek a DVD-lejátszók és hiába csökkent négy és fél hónapra a mozipremier és a DVD-premier közötti átlagos időtartam, a DVD-k kiskereskedelmi forgalma mára alig nő: a 2005. évi 9 százalékot követően ebben az évben alig 4 százalékos piacbővülést prognosztizál a Pricewaterhouse Coopers.
Ahogyan közeleg a március 5-i Oscar-gála, egyre nagyobb a felhajtás a tavalyi hollywoodi filmek körül.
A versenyfilmek témái ebben az évben felfoghatóak úgy is, mint Hollywood üzenete a politikai elitnek. A Good Night and Good Luck, a Crash vagy a Brokeback Mountain, olyan jelenségeket állítanak középpontba, amelyek próbára teszik az amerikai társadalom liberális értékekbe vetett hitét. A Syriana, a közel-keleti válságokat egyenesen az amerikai titkosszolgálatok, a nemzetközi olajbiznisz és a korrupt állami tisztviselők közötti kötelékekkel magyarázza.
Megéri politizálni?
A rasszizmusról, diszkriminációról és a szólásszabadság elfojtásáról szóló filmek kétségtelenül esélyesek lehetnek a díjkiosztó gálán, a közel-keleti terrorizmust középpontba állító alkotások pedig szintén számíthatnak elismerésre.
A George Clooney nevével fémjelzett Syriana vagy a külföldi filmek közül jelölt Paradise now jelölése, sok minden más mellett politikai üzenet a Bush-adminisztrációnak. A hollywoodi sztárok és filmkészítők közül sokan kritizálták nyíltan az Egyesült Államok szerepvállalását az iraki háborúban, és most, mikor az iráni válság újabb háborúval fenyeget, a filmipar megragadhatja az Oscar-gála adta lehetőséget, hogy újra tüntessen az amerikai külpolitika módszerei ellen.
Felmerül azonban a kérdés, hogy miként hat Hollywood politikai szerepvállalása a várható filmbevételekre?
Hollywood sokáig kizárólag tömegszórakoztató funkciót látott el a világban, azonban az Egyesült Államokat ért 2001. szeptember 11-i támadást követő új történelmi kihívások nem tették lehetővé, hogy az amerikai filmipar kivonja magát a véleménynyilvánításból; vállalnia kellett a felelősséget azokért az üzenetekért, amelyeket közvetít a hazai és a nemzetközi közösségnek. Az Egyesült Államok ma politikailag erősen megosztott ország, és ez tükröződik a filmjeinek nézettségi statisztikáiban is. A filmproducerek ezért nehéz, ha úgy tetszik súlyos pénzügyi következményekkel járó döntéseket hoznak, amikor olyan filmekbe fektetnek be, amelyek politikai véleményformálásra késztetik nézőközönségüket. Amint azt az USÁ-ban újonnan bemutatott Madea's Family Reunion kiugró bevételei is mutatják, a kasszasikereket inkább a családi filmek illetve a vígjátékok között kell keresni.
Kalóz akciók
#page#
Kalóz akciók
Az Egyesült Államok filmipara azonban más, számára sokkal károsabb jelenségekkel is szembe kell, hogy nézzen; a filmekről készült kalózmásolatok terjedése az egyik legnagyobb kihívás a stúdióknak. A nagy érdeklődést kiváltó filmek esetében, csak néhány nap kell a mozi-premiert követően, hogy megjelenjenek az illegális kópiák az internetes fájlcserélőkön.
Sem a törvényben megszabott korlátozások, sem pedig az új másolásvédelmi technológiák nem jelentenek akadályt a leleményes kalózok számára a filmek terjesztésében.
A nemzetközi piacon egyre gyakoribb visszaélésekről készített felméréséből az IIPA (International Intellectual Property Alliance, Nemzetközi Szerzői Jogvédő Szövetség) arra következtet, hogy Oroszország jelenti a legnagyobb veszélyt a film- és a szoftveriparra egyaránt, mivel ott 2005-ben 81 százalékos volt a kalózfilmek és 85 százalékos a kalózszoftverek aránya. Magyarország is előkelő helyen szerepel a kalózkodó országok 2005-ös rangsorában, hiszen hazánk 102 millió dolláros veszteséget okozott tavaly az amerikai filmiparnak. Egyenesen az élmezőnybe emel minket az egy főre eső károkozás mértéke, amely 2005-ben 23,6 dollár volt. Ezzel az adattal a világranglistán a negyedik helyet foglaljuk el. Az első helyen Franciaország áll 35,8 dollárral, a második helyet Spanyolország foglalja el 25,8 dollárral, ezt pedig Nagy-Britannia követi 24,6 dollárral.
Lecsukhatják őket
A helyzet súlyosságát kiválóan érzékelteti az MPAA (Motion Pictures Association of America, Amerikai Mozgókép Egyesült) honlapja, amely a filmkalózokat minden finomkodást mellőzve, tolvajoknak nevezi.
Az MPAA figyelmeztet, hogy a fájlcserélők használata filmek letöltésére, minősített bűncselekmény, hiszen a felhasználó nem csak birtokba veszi a lopott terméket, hanem terjeszti is azt. Az efféle kalózkodásért a legszélsőségesebb esetben 5 év letöltendő szabadságvesztést is kiszabhat az Egyesült Államok törvényhozása - áll az érdekvédelmi szervezet honlapján.
Az MPAA ugyanakkor beszámol a visszaélések elleni küzdelemről és az ismeretterjesztő kampányokról is, amelyekben felhívják a figyelmet a törvények tiszteletben tartására.
A szakértők tudják azonban, hogy nem várható változás a társadalmi morálban mindaddig, amíg a filmstúdiók nem találnak jó receptet arra, hogy fizikailag hogyan fékezhetnék meg termékeik illegális terjesztését.
