A három fő szegmensből álló alkoholmentes italpiac jelentős növekedésen és belső arányváltozáson ment keresztül az elmúlt évtizedben. Az ásványvizek, a szénsavas üdítőitalok, valamint a gyümölcslevek piaca összességében 70% feletti volumennövekedést produkált ebben az időszakban. Míg 1994-ben a teljes piac mintegy 910 millió litert tett ki, a piac mérete 2002-re több mint 70%-os növekedéssel, másfél milliárd literre nőtt, ami egyes becslések szerint idén elérheti akár az 1,7 milliárd litert.

A nagyarányú növekedés leginkább azásványvízpiacugrásszerű fejlődésének tudható be. Egy évtizedes töretlen fejlődés eredményeként, tavaly hazánkban az egy főre jutó ásványvíz-fogyasztás már meghaladta az 50 litert. Szakértők nem tartják kizártnak, hogy az idén akár 30%-ot meghaladó mértékű is lehet az ásványvízfogyasztás bővülése. Bár az ötszázmillió literes összfogyasztás jelentősnek mondható, európai összehasonlításban a hazai piac még messze elmarad a francia vagy olasz piacok fejenkénti száz litert jóval meghaladó méretétől. „Arra számítunk, hogy a magyar ásványvízpiac néhány éven belül felzárkózik a nyugati szomszédunkra jellemző fogyasztási szinthez.” – mondja Barta Zsolt, a Fővárosi Ásványvíz- és Üdítőipari Rt. kommunikációs vezetője. „Hamarosan elérhetjük az ausztriai fejenkénti 80 literes fogyasztást, ugyanakkor a Franciaországra vagy Olaszországra jellemző 130-150 literes fejenkénti ásványvízfogyasztás egyelőre igen távolinak tűnik. Számítunk tehát a piac további bővülésére, ugyanakkor a januártól 25 százalékra emelt áfa biztosan nem kedvez az ásványvizek iránti vásárlókedvnek.” – teszi hozzá a Pepsi szakembere.

A hirtelen beköszöntött nyári kánikulában az egyébként egyre mérsékeltebb szezonalitást mutató ásványvizek értékesítése ugrásszerűen megnő. Az élesedő versenyben az innováció, a termékfejlesztés és az intenzív marketingkampányok képezik a gyártók eladást ösztönző arzenáljának gerincét. A szénsavas ásványvizek aránya továbbra is meghatározó. A buborékos vizek adják a piac valamivel több mint négyötödét, amelyből körülbelül 5-6 százalékot tesznek ki az enyhén szénsavas vizek.

A szénsavas üdítőitalok piaca 2002-ig, évi 1-2%-os bővülés mellett stabilan tartotta vezető szerepét az alkoholmentes italok piacán. Kiegyensúlyozott, 700 millió literes méretéhez 2003-ra azonban felzárkózni látszik a robbanásszerűen bővülő ásványvízfogyasztás. Bár a kóla íz stabil, 50% körüli dominanciája továbbra sem kérdőjelezhető meg, messze maga mögé utasítva a második, harmadik, illetve negyedik legkedveltebb narancs, citrom, illetve tonik ízeket, az utóbbi években az úgynevezett egyéb ízek figyelemre méltó arányt értek el. Ez utóbbi kategóriában különösen a „piros gyümölcsízek” kedveltsége nőtt meg, de megfigyelhető a hagyományosan magyar ízek, például a szőlő reneszánsza is. „A stabil, mondhatni stagnáló piacon legfontosabb a differenciált fogyasztói igények minél szélesebb körű kielégítése” – mondja Barta Zsolt. „2002 az innováció éve volt a Pepsi életében. Öt italkategóriában a márka-, íz- és kiszerelés fajtákat külön-külön számítva közel negyven újdonsággal leptük meg a piacot. Többek között ennek köszönhető, hogy cégünk eladásai tavaly kétszámjegyű növekedést értek el, miközben a piac bővülése alig 1%-os volt.” – teszi hozzá a szakember.

Az alkoholmentes italok harmadik nagy szegmensét, agyümölcslevek alkotják. A gyümölcslépiacot az elmúlt években a mérsékelt mennyiségi növekedés mellett, leginkább a belső átrendeződés jellemezte. Az egy főre eső gyümölcsléfogyasztás az elmúlt öt évben évi 29,7 literről, 35 literre növekedett, ami közel 18 százalékos növekedésnek felel meg. A piac 2003-ban várhatóan további 3%-kal bővül. A fejlődés mögött az alacsony - 25 % alatti - gyümölcstartalommal készülő, un. gyümölcsitalok növekvő népszerűsége áll. Ez a kategória az elmúlt fél évtized során 35 százalékos bővülésre volt képes. A piac prémium szegmensét alkotó juice-ok, azaz a 100%-os gyümölcstartalommal készülő gyümölcslevek mérsékelt növekedése mellett, a köztes szegmenst alkotó nektárok részaránya csökkent.

„Az Európai Unióhoz való csatlakozás az üdítőitalok piacát is érinti.” – hívja fel a figyelmet Barta Zsolt. „Az Unió előírásaival összhangban, várhatóan már ezév júliusától változik a gyümölcslé kategóriák besorolása. A jelenleg már 25 % gyümölcstartalom felett nektárnak számító termékeknek júliustól el kell érniük a 45-50 %-os gyümölcstartalmat, ami további átrendeződést vetít előre ebben a piaci szegmensben.” – teszi hozzá a Pepsi szakembere.

Az alkoholmentes italok készáruként a nagy térfogat és súly miatt jellemzően nem tartoznak a költséghatékonyan szállítható termékek közé, így jelentős átrendeződés az Európai Unióhoz való csatlakozást követően sem várható a piacon.

„Csatlakozásunk az Európai Unióhoz elméletileg tovább bővíti a legtöbb termékkategóriában egyébként ma is igen széles kínálatot.” – jelzi Barta Zsolt – „A választék további bővülése azonban nyilvánvalóan függ attól, hogy a kereskedelem a rendelkezésére álló korlátozott eladáshelyi területen mely árukat látja szívesen. A könnyen eladható, nagy növekedési potenciállal rendelkező és versenyképes áron kínált termékek, vagy termékkategóriák értelemszerűen több lehetőséget kapnak majd a jövőben is.”