Joó Zsuzsanna karriertanácsadó a Budapesti Corvinus Egyetemen a sikeres női önmenedzselésről tartott előadásában elmondta, a gyengébbik nem kevésbé tudatosan tervez, elodázza a fontos döntéseket, és nem reklámozza eleget magát - pedig nemcsak az elvégzett munka számít.
Jogos kérdés, hogy a társadalom, vagy a család számlájára írhatóak-e a félrecsúszott, vagy korrekcióra szoruló női karrier utak. Joó Zsuzsanna karriertanácsadó a helytelen pályaválasztásért a családi hátteret és a bizonytalan női önértékelést teszi felelőssé.
A hozzá forduló, pályaválasztásukkal, munkájukkal elégedetlen fiatal nők szülői nyomásra, családi elvárásoknak megfelelően választottak az egyéniségükhöz nem illő szakmát, munkakört. Nem térképezték fel, milyen továbbtanulási, pályaválasztási lehetőségük van. A döntés felelősségét környezetükre hárították. Az eredmény: negatív tapasztalatok hatására csökkenő önértékelés, a rossz választás eredményeképpen értékes évek veszhetnek kárba.
Felesleges az öncélú diplomahalmozás
Szintén karriertervezési hiba: rengeteg fiatal nő elodázza a kilépést a munkaerőpiacra. Nem ritka, hogy őket 26-28 évesen, három diploma megszerzése után hidegzuhanyként érik a mindennapi élet kihívásai. A tanácsadó szerint a tapasztalatszerzéshez az életben kell megmártózni. A jó végzettség, az ambíció mindenképpen fontos, az öncélú diplomahalmozás mégsem javasolt.
A nők karriertervezése számos ponton eltér a férfiakétól. Sokan bizonytalanok, határozatlanok a karriertervezésben, tele vannak kételyekkel. A férfiak ezzel szemben taktikusabbak, tudják, honnan hová szeretnének eljutni. Az akadályokat így nem tragédiának, hanem a munka megoldandó velejáróiként kezelik. A férfiak és a nők sikerről alkotott képe is eltérő. Míg a férfiak elért eredményeiket a szorgalmasan végzett munka gyümölcsének látják, a nők inkább úgy érzik: a siker a szerencsének köszönhető, pusztán a véletlen műve.
#page#
Megijednek a kritikától
A nők többségének alacsony az önbizalma: sokan csak akkor hiszik el, hogy eredményesek voltak, amikor több külső forrás is megerősíti ezt. A férfiak könnyen viselik a munkakezdést és a főnök nemtetszését. A nők nehezebben teszik túl magukat a felettesük kritikáin. Nagyobb szeretet-és biztonságigényük azt eredményezi: képtelenek nemet mondani egy-egy feladatra. Inkább túlvállalják magukat, nehogy kegyvesztettek legyenek feletteseik szemében.
A férfiak önérvényesítő készsége is nagyobb. Az értekezleteken, nyilvános felszólalások alkalmával is többször ragadják magukhoz a kezdeményezést. Míg a férfiak a sikeresen elvégzett feladatot szinte azonnal tudatják a környezetükkel, a nők úgy érzik: nincs szükség "promócióra", elegendőek a kézzelfogható eredmények. Gyakran ez az oka a női-férfi keresetkülönbségeknek és a várva-várt fizetésemelés elmaradásának.
A nők helyzetét a számtalan rájuk háruló feladat-háztartás, gyermekvállalás, tanulás, munka, karrier-sokszor mindez egyszerre bonyolítja. Mindemellett a nőknek egy-egy gyermek születése után számolni kell a karrier újrakezdésének lehetőségével is. A nőknek a sikeres karrierút érdekében meg kell tanulnia az önmenedzselés fortélyait is.
A nők válasszanak maguknak mentort
A szakértő úgy látja: az a nő lehet sikeres a karriertervezésben, aki önérzetes, független, rendelkezik önismerettel, fűti a tettvágy. Mindemellett egészséges életörömmel rendelkezik, rugalmas, döntőképes, jók a társadalmi kapcsolatai is. A jó párkapcsolat szerepe kulcsfontosságú, a gyermekek is színesíthetik a nő életét. Az idejében megkezdett karriertervezés fontos. Így a nők nem tékozolhatnak el felesleges éveket az átgondolatlan pályaválasztásnak miatt. Optimális megoldás, ha a fiatal nők néhány évvel idősebb mentort választanak maguknak, aki segít eligazodniuk a karrierépítés útvesztőiben. A mentor soha ne szülő, barát, közeli rokon legyen, derül ki a Pályacsúcs Magazin beszámolójából.
