"A társadalmi nemek egyenlősége" címmel megjelent Zita és Cécile Küng osztrák szerzők által jegyzett kötetet a Szociális és Munkaügyi Minisztérium egy évvel ezelőtt indított esélyegyenlőségi projektjén belül adták ki magyarul. Az uniós támogatással indított program célja, hogy a férfiak nagyobb szerepet vállaljanak a nők munkaerő-piaci esélyegyenlőségének megteremtésében, és a családon belüli nagyobb munkamegosztás biztosításában. Cél továbbá - különösen a vállalati szférában - elősegítsék a döntéshozatalban való azonos részvételét, és átalakítsák a hagyományos, megrögzült nemi szerepeket és sztereotípiákat.
Nem érdekes?
A Gender Mainstreaming EWIV osztrák ügynökség, illetve észt és lengyel kormányzati szervek részvételével szervezett program egyik magyar kivitelezője a SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány volt. Laczkó Zsuzsa oktatási vezető szerint az esélyegyenlőségi program keretében szervezett képzés iránt azért volt olyan kicsi az érdeklődés, mert a cégek, vállalkozók nagy része - ahogyan a kérdésekből és gyakran negatív megjegyzéseikből kiderült - nem érzi, hogy egyáltalán probléma lenne az esélyegyenlőséggel, a nők munkaerő-piaci helyzetével.
A négy alkalommal, három helyszínen (Budapest, Debrecen, Zalaegerszeg) megrendezett tréningek során többek között arról próbálták meggyőzni a résztvevőket, hogy az esélyegyenlőség ügyének felvállalása a cégek érdeke is: segít például az alkalmazotti lojalitás erősítésében, a cég külső és belső megítélésének javításában, a jobb piacismeretben, s a termékfejlesztésben.
A megvalósítás hiányos
"Ugyan hazánkban az Alkotmány mellett külön törvény is garantálja az esélyegyenlőséget, a gyakorlati megvalósításban azonban hiányosságok vannak" - állítja Soltész Judit, a SEED Alapítvány ügyvezető igazgatója. Gyakori az esélyegyenlőtlenség meglétének tagadása, a szolidaritás hiánya. Soltész szerint bár vannak jó eredmények, ugyanis egyre több munkahelyen van rész- vagy rugalmas munkaidő, de a munkavállalók jogismerete, jogérvényesítési készsége még mindig igen hiányos. "A férfiakkal egyforma bérek eléréséhez a társadalmi hozzáállásnak és a családi munkamegosztásnak is változnia kell - a nők háromszor annyit vállalnak a gyermekgondozásból, házimunkából, mint a férfiak. A magyar társadalmi szemlélet meglehetősen konzervatív."- derül ki a SEED Alapítvány év eleji, négyszáz fő megkérdezésével végzett kutatásából. Az eredmények szerint a megkérdezettek egyharmada úgy látta, hogy nincs is gond a nők esélyegyenlőségével.
"A 90-es évek eleje óta egyre több a női vállalkozó, akik munkájuk mellett ugyanúgy otthoni feladataikat is teljes mértékben ellátják. A családi vállalkozásoknál a vezető szerep általában automatikusan a férfiaké." - hívta fel a figyelmet Soltész Ágnes. A nőkre kettős feladat hárul a jövőben: míg az öregedő társadalmakban a kereső és eltartott népesség arányának javításához a nők nagyobb arányú gazdasági aktivitása szükséges, ugyanakkor a nyugdíjrendszerek finanszírozása, az időskorúak munkaerő-piaci arányának csökkentése magasabb születésszámot kíván.
