A hétfői határozathozatalok napirendjén szerepel a Nemzeti Eszközkezelő Társaság (NET) létrehozása, hivatalos nevén „a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvényjavaslat". A kormány az előterjesztéssel a nehéz helyzetbe jutott devizahitelesek helyzetén próbál segíteni. Az eszközkezelő egy módosító javaslat nyomán már a jövő év első napjától megkezdheti működését, egy másik változtatás értelmében pedig az eszközkezelőnek nem ajánlhat fel ingatlant megvételre az, akinek a nevén másik ingatlan is van, és nem teheti ezt majd meg az sem, aki haszonélvezeti jogot élvez.
Nemzeti eszközkezelő létrhozásának folyamata
2010. június 8-án Orbán Viktor miniszterelnök 29 pontos akciótervet jelentett be, ennek 24. pontjaként beszélt a nemzeti eszközkezelő létrehozásáról. „A nemzeti eszközkezelő társaságot azért javasoljuk létrehozni, hogy a bedőlt hitelű lakások ne kerüljenek ki a korábbi tulajdonosok köréből, hanem egy nemzeti eszközkezelő társaság fennhatósága alá kerülhessenek, ahol tárgyalással rendezzék az eladósodott és fizetni nem képes családok és a lakáshasználat jogát" - mondta a miniszterelnök napirend előtti felszólalásában. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a kormányfői bejelentés után augusztusra, majd augusztusban szeptemberre ígérte a koncepció kidolgozását, szeptember elején pedig azt ígérte, hogy a kormány október 15-éig benyújtja a parlamentnek az eszközkezelőről szóló tervezetet - írta az
Egy évvel később - 2011. május 30-án - ötpontos megállapodás született a kormány és a bankszövetség között a devizahitelesek megsegítéséről. Ennek negyedik pontjában szerepeltek a létrehozandó nemzeti eszközkezelő társaság feladatai: egyrészt egyrészt új házépítési programot indít zöldmezős állami beruházásként, hogy az erre szoruló családoknak elhelyezést tudjon biztosítani, másrészt megvásárolja a bajba jutott adósok lakását, ahol az addigi tulajdonos bérlőként folytathatja az életét. Matolcsy György tájékoztatása szerint az eszközkezelő tulajdonában néhány ezer lakás lesz, a bankok a megyei jogú, illetve egyéb városokban a beszámított érték 50 százalékán adják át az eszközkezelőnek a bedőlt hitelek mögötti ingatlanokat, másutt az érték 35 százalékáért. Június 14-én Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára az országgyűlés fogyasztóvédelmi bizottságának ülésén azt mondta: az ősszel felálló nemzeti eszközkezelő évente 5000 bérlakás vásárlásával segítheti a törleszteni nem tudó devizahiteleseket.
A nemzetgazdasági és a nemzeti fejlesztési miniszternek a Nemzeti Eszközkezelő Társaság létrehozásáról szóló 2011. június 28-ai kormányhatározat szerint július 31-éig kellett volna kidolgoznia a társaság működési feltételeit. Ezt - már a határidő lejárta után - a Magyar Közlönyben megjelent módosítás „azonnal"-ra változtatta, és a tárcavezetőknek egyéb feladatokat is kijelölt. Augusztus 8-án Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár az
Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca államtitkára november 17-én, a nemzeti eszközkezelőről szóló törvényjavaslat általános vitáját megnyitó expozéjában azt mondta, hogy a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról címet a viselő javaslat célja, hogy gondoskodjon a szociálisan rászoruló hiteladósok lakhatásáról azok ingatlanának megvásárlásával, így biztosítva számukra, hogy kedvezményes bérleti díj ellenében továbbra is ott lakhassanak.Elmondta: a hitelező pénzügyi intézmény a jelzáloggal terhelt ingatlan hitelszerződésben megállapított forgalmi értékének - településtípustól függően - 35-55 százalékát kaphatja meg vételárként, és véglegesen elengedi a hiteladóssal szemben fennálló követelésének a vételárat meghaladó részét, így az eszközkezelő tulajdonába tehermentes ingatlanok kerülnek.
Az ötnapos ülés további témái
Hétfőn döntés születhet még egyebek mellett az egészségügyi salátatörvényről, valamint az egyesülési jogról, a sporttörvényről és a szellemi tulajdonról szóló javaslatokról.
A parlament a teljes előterjesztést még nem fogadhatja el, de a benyújtott módosító javaslatokról történő szavazással átírhatja például az új munka törvénykönyvéről és a szakképzésről szóló javaslatokat. A munka törvénykönyvének tervezetén mintegy 700 ponton módosítanának képviselők, a szakképzésről szólón pedig több mint 100 helyen változtatnának.
Az országgyűlés kedden, a napirend előtti felszólalásokat követően újranyitja a 2012. évi költségvetés részletes vitáját, amelynek időkerete alapján a kormányoldal és az ellenzék egyaránt 130-130 percben foglalhatja össze álláspontját. A frakciók az ezt követő részletes vitákban értékelhetik az önkormányzatokról, a nemzetiségek jogairól, a szabálysértésekről és Esztergom egyes intézményeinek állami átvételéről szóló előterjesztésekhez benyújtott módosító javaslatokat.
Szerdán a felsőoktatásról, az egyes rendészeti tárgyú törvényekről és az országgyűlési képviselők választásáról tartanak részletes vitát, de terítékre kerül a befektetési alapkezelőkről és víziközmű-szolgáltatásról szóló törvényjavaslat általános vitája is.
Csütörtökön az országgyűlési képviselők javadalmazásáról, az államháztartásról és a Magyarország pénzügyi stabilitásáról szóló javaslatot kezdhetik tárgyalni, míg pénteken a nemzeti vagyonról, a területfejlesztésről és a Magyar Nemzeti Bankról szóló előterjesztések általános vitája várható.