A monetáris politika Magyarországon (Második, átdolgozott kiadás)

Valamivel több mint két évvel ezelőtt jelentette meg a Magyar Nemzeti Bank a „Monetáris politika Magyarországon” című kiadványt. A téma iránt érdeklődő közönségtől kapott visszajelzések igazolták azt a feltevésünket – írja az előszóban Riecke Werner alelnök -, hogy e könyv a maga műfajában hiánypótló.

Tudni szeretné, mi vár Önre 2025-ben?
Mit okoz, hogy ingatlancélra is elkölthetőek a nyugdíjmegtakarítások?
Hogyan érinti ez a piacokat, merre mennek az ingatlanárak és az épitőipari árak?
Pogátsa Zoltán, Farkas András, Nagygyörgy Tibor
és sok más kíváló szakértő ezúttal élőben osztja meg nézeteit!

Találkozzunk személyesen!

2024. november 21. 16:00 Budapest

Részletek és jelentkezés itt


Az MNB munkatársainak sikerült kellő részletezettséggel, szakmailag igényesen és mégis közérthetően bemutatni az intézmény történeti fejlődését, működésének jogi környezetét és a monetáris politika vitelének folyamatát, eszköztárát.
Már a kiadvány első kiadása idején is megfogalmazódott bennünk a kézirat időnkénti átdolgozásának, aktualizálásának szándéka. Úgy érezzük, hogy elérkezett a megvalósítás ideje. Magyarország közelebb jutott az európai uniós tagság elnyeréséhez. A magyar kormány és a jegybank vezetése mindent meg kíván tenni annak érdekében, hogy az ország EU-taggá válását követően, a szükséges feltételek teljesítése mellett kellő időben a Gazdasági és Monetáris Uniónak is teljes jogú tagjává váljon, azaz hogy a forintot is felváltsa az euró a hivatalos fizetőeszköz szerepében.
Ennek érdekében 2001-ben egy sor fontos, az MNB-t és a monetáris politika vitelét érintő változásnak lehettünk tanúi. Az Országgyűlés elfogadta az új jegybanktörvényt, amely már szinte teljes egészében megfelel az EU jogi elvárásainak. De többről van szó, mint a formális jogi követelményeknek való megfelelésről. Az a tény, hogy az új törvény az árstabilitás elérését és fenntartását szabja a jegybank alapvető feladatának, továbbá a gazdaságpolitika monetáris eszközökkel való támogatását is az elsődleges cél veszélyeztetése nélkül rendeli megvalósítani, jelentősen növelte a monetáris politika mozgásterét, de egyben a jegybank döntéshozóinak felelősségét is. Az új törvény több – e kiadványban részletezett – rendelkezése hozzájárul az intézmény és döntéshozó testülete függetlenségének megerősítéséhez. Nőtt a jegybank működésének átláthatósága. A monetáris politika céljainak elérésében, a dezinflációs folyamat költségeinek csökkentésében növekvő szerepe van az elért vagy még elérendő hitelességnek. 2001-ben sor került az árfolyamrendszer ingadozási sávjának szélesítésére, az előre bejelentett csúszó leértékelés megszüntetésére, az addig még fennállt devizaforgalmi korlátozások hatályon kívül helyezésére és az inflációs célkövetés rendszerének meghirdetésére. Az inflációcsökkenés, illetve
-csökkentés folyamata új lendületet kapott. Fejlődött a monetáris politika vitelét szolgáló jegybanki eszköztár is, de figyelemre méltó, hogy a jogi környezetnek és a monetáris politika keretének jelentős átalakulása nem tette szükségessé az elmúlt években kialakult eszköztár gyökeres átalakítását. A korábbiakban kialakított eszköztár az inflációs célkövetés rendszerének keretein belül is alkalmas a monetáris politika gyakorlati vitelére. Fontos kiemelni továbbá, hogy a kötelező-tartalékrendszerben bekövetkezett változások hozzájárultak a Magyarországon működő bankok versenyképességének további javulásához. Mindezen változások indokolják e most megjelenő második kiadás elkészítését, és sejtetik, hogy a „Monetáris politika Magyarországon” című, megújult kiadvány nem csak annak lehet hasznos, aki most fordul először e témához, hanem annak is, aki már az első kiadásból is ismereteket tudott nyerni.

A tartalom:

I. A JEGYBANK SZEREPE MAGYARORSZÁGON 7
A MAGYAR NEMZETI BANK RÖVID TÖRTÉNETE 9
AZ OSZTRÁK NEMZETI BANK ÉS AZ OSZTRÁK–MAGYAR BANK 9
AZ ÖNÁLLÓ MAGYAR JEGYBANK 11
Az előkészületek 11
Az MNB létrehozásától a háborúig 12
Áttérés a tervgazdaságra 13
A JEGYBANK A SZOCIALISTA TERVGAZDASÁG IDÔSZAKÁBAN 13
A MAGYAR NEMZETI BANK ÉS A BANKRENDSZER ÁTALAKÍTÁSA 1987-BEN 15
A MAGYAR NEMZETI BANK FUNKCIÓI, SZEREPE A PÉNZÜGYI RENDSZERBEN 17
AZ MNB PÉNZÜGYI STABILITÁS MEGÔRZÉSÉBEN BETÖLTÖTT SZEREPE 19
A jegybank mint a bankok bankja 20
Szabályozási funkció 21
Bankellenőrzés 22
A végső hitelezői („lender of last resort”) funkció 23
Fizetési és elszámolási rendszerekkel kapcsolatos feladatok 24
BANKJEGY- ÉS ÉRMEKIBOCSÁTÁS (EMISSZIÓ) 26
DEVIZA- ÉS ARANYTARTALÉK-KEZELÉS AZ MNB-BEN 27
KAPCSOLAT AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSSAL 28
A JEGYBANK STATISZTIKAI TEVÉKENYSÉGE 30
SZERVEZETI FELÉPÍTÉS ÉS DÖNTÉSHOZATAL 32
A MONETÁRIS DÖNTÉSHOZATAL SZERVEI 32
Monetáris Tanács 32
Igazgatóság 33
AZ MNB VEZETŐI 33
JEGYBANKI FÜGGETLENSÉG 35
SZEMÉLYI FÜGGETLENSÉG 35
MŰKÖDÉSI FÜGGETLENSÉG 36
PÉNZÜGYI FÜGGETLENSÉG 37
A JEGYBANKI ÁTTEKINTHETŐSÉG (TRANSZPARENCIA) KÖVETELMÉNYE 38

II. A MONETÁRIS POLITIKA CÉLRENDSZERE ÉS GAZDASÁGRA GYAKOROLT HATÁSA 39
A MONETÁRIS POLITIKA CÉLRENDSZERE 41
A CÉLRENDSZER HIERARCHIÁJA 41
A MONETÁRIS POLITIKA VÉGSÔ CÉLJA 41
Árstabilitás versus gazdasági növekedés 44
A magyar monetáris politika végső célja: az árstabilitás 47
KÖZBÜLSŐ CÉL 52
Hagyományos és modern közbülső célok 52
A MNB közbülső célja 54
A CÉLRENDSZER ALSÓ SZINTJE 60
Az MNB operatív célja 61
KOMMUNIKÁCIÓ ÉS TRANSZPARENCIA 62
INDIKÁTOROK 64
A MONETÁRIS ÉS HITELAGGREGÁTUMOK 64
A NETTÓ FINANSZÍROZÁSI KÉPESSÉG 67
A HOZAMGÖRBE A JEGYBANKOK GYAKORLATÁBAN 68
A MONETÁRIS TRANSZMISSZIÓ 75
A MONETÁRIS TRANSZMISSZIÓ CSATORNÁI 75
Az árfolyamcsatorna 76
A kamatcsatorna 76
A két csatorna relatív jelentősége 77
A várakozások szerepe 78
A TRANSZMISSZIÓ HATÉKONYSÁGA 79
Transzmissziós késleltetések 79
Jegybanki kommunikáció 79
KAMATTRANSZMISSZIÓ 80
A kamattranszmisszió mechanizmusa 80
A kamattranszmisszió hatékonysága Magyarországon 81
Transzmisszió a hozamgörbe mentén 82
III. A MONETÁRIS POLITIKAI ESZKÖZTÁR 85
AZ ESZKÖZRENDSZER FEJLÔDÉSÉNEK TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉSE 87
DIREKT MONETÁRIS ESZKÖZÖK ALKALMAZÁSA (1987–1992) 87
INDIREKT MONETÁRIS ESZKÖZÖK MEGJELENÉSE (1992–1994) 89
FUNKCIÓTISZTÍTÁS ÉS STERILIZÁLT INTERVENCIÓ (1995–2000) 91
FELKÉSZÜLÉS AZ GMU-CSATLAKOZÁSRA 94
4 MAGYAR NEMZETI BANK
AZ ESZKÖZTÁR MŰKÖDÉSE NAPJAINKBAN 96
A JEGYBANKI ESZKÖZTÁR ELEMEI FORMAI JELLEMZÔIK SZERINT 97
Outright műveletek 98
Repó 99
Fedezett hitel 100
A jegybanki betét 100
MNB-kötvény 101
A swap-ügyletek 101
A kötelező tartalék rendszere 101
A JEGYBANKI ESZKÖZÖK FUNKCIÓI 104
Az irányadó instrumentum 104
A bankközi kamatok volatilitását csökkentő eszközök 105
A DEVIZAPIACI MŰVELETEK 109
AZ ESZKÖZTÁR MŰKÖDÉSI KERETÉNEK TOVÁBBI ELEMEI 110
Likviditástervezés az MNB-ben 110
Az MNB partnerköre 112
Fedezetértékelés 113
Az értékesítés formái 115
Az eszközök kondícióiban bekövetkező változások kommunikációja 116
IV. MELLÉKLET 117
FELHASZNÁLT IRODALOM 119
RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE 122
FOGALOMTÁR 124
TÁRGYMUTATÓ 135

Véleményvezér

Ünnepélyes keretek között adtak át 200 méter felújított járdát

Ünnepélyes keretek között adtak át 200 méter felújított járdát 

Nagy az erőlködés a Fidesznél a sikerélményekért.
Ömlik az uniós pénz Lengyelországba

Ömlik az uniós pénz Lengyelországba 

Húznak el tőlünk a lengyelek, de nagyon.
Közeli nagyvárosok, ahol másfélszer többet kereshetsz, mint Budapesten

Közeli nagyvárosok, ahol másfélszer többet kereshetsz, mint Budapesten 

Van-e még lejjebb, vagy már a gödör fenekén vagyunk?
Magyar Péter kiosztotta Orbán Viktort a nyugdíjasok helyzete miatt

Magyar Péter kiosztotta Orbán Viktort a nyugdíjasok helyzete miatt  

A miniszterelnök magára hagyta a magyar idős embereket.
Szégyen: már afrikai országok is megelőznek minket egy rangsorban

Szégyen: már afrikai országok is megelőznek minket egy rangsorban 

Megjelent a World Justice Project 2024-es jogállamiság rangsora.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo