A rendszerváltás hatásait máig érzi az ország, hiszen az akkori időkhöz képest ma 1,5 millióval kevesebb munkahely van, ami egy tízmilliós országban hatalmas veszteség - nyitotta beszédét Simon Gábor, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára a Start programokat bemutató sajtóprezentáción. Miközben a felsőfokú végzettségűek viszonylag könnyen el tudnak helyezkedni, addig az alacsony képesítést igénylő munkák eltűntek, az ilyet nyújtó cégek inkább Kelet-Európába, vagy a Távol-Keletre költöztek. Márpedig, ennek a rétegnek a foglalkoztatása létfontosságú az ország számára, hiszen "ez jelenti azt a különbséget, ami az uniós és a magyar statisztikák között van".
Éppen ezért fókuszáltan kell közelíteni a foglalkoztatási piacra, egy-egy kiemelt réteget támogatni, nem elég azt mondani, hogy a járulékokat kell csökkenteni, hiszen az önmagában nem elegendő - közölte Simon Gábor. A Start programoknak ez a célja: amikor 2005-ben létrehozták, akkor a pályakezdő fiataloknak akartak kedvezni. Az elképzelés sikert aratott, ezért két év múlva két új programot indítottak Start Plusz és Start Extra néven. Amíg az előbbi a kisgyermekes anyákat és a tartós álláskeresőket, addig az utóbbi program a régóta keresők közül is a hátrányos helyzetűeket, tehát az 50 év felettieket és az alacsony iskolai végzettségűeket támogatja.
Miért pont őket?
A válasz a statisztikákban rejlik: Magyarországon nagyon alacsony a nők foglalkoztatottsági aránya, uniós szinten jelentős a lemaradás. A helyzet még rosszabb, ha azt nézzük, hogy a szülés után igen nehéz visszatérni a munka világába, az átlagos születési kor környékén szokatlanul nagy a különbség a magyar (60 %) és az EU15-ök (75-80%) foglalkoztatási arányaiban. Folytatva a rossz statisztikák sorát a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezeten (OECD) belül hazánk az utolsó helyen van a kisgyermekes anyák foglalkoztatását tekintve, ráadásul magyar nők hosszabb ideig maradnak távol a munkaerőpiactól, mint az EU más országaiban lévő sorstársaik.
Ezek után nem meglepő, hogy fejlett államokban a nők több gyereket vállalnak. Ez a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szerint annak is köszönhető, hogy ott "a nőknek nem kell választaniuk a gyerekszülés és a munkavállalás között". Nem jobb a helyzet az alacsony végzettségűek között sem. Amíg a nyolc általánossal sem rendelkezők kevesebb, mint tíz százaléka dolgozik, addig a felsőfokú képesítésűek már 80 százalékos aránnyal büszkélkedhetnek. Ez akár uniós összehasonlításban is megállná a helyét, nem úgy az alacsony iskolai végzettségűek: amíg az EU átlag 48,6 százalékban tudja foglalkoztatni őket, addig mi csak 27,3 százalékban. Ha a kor szerint teszünk összehasonlítást sem kapunk sokkal szebb képet, hiszen a 25-54 évesek kivételével mindenhol jelentős a lemaradás. Ott is van, de csak 5 százalékos, míg a pályakezdőknél ez 16, az 55-64 évesek között pedig 11 százalék. (Bár a szakminisztérium mellett az IPOSZ is sikeresnek ítélte a Start programokat, sok dolgon változtatnának, így például szigorítanának a munkanélküliek segélyezésén is.)
Teljes járulékmentesség egy éven át
A Start programok fő célja tehát, hogy elősegítse a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetűek a piacra való be-, illetve visszalépését. A kártya a kiváltás után még két évig érvényes, több munkaadónál is igénybe lehet venni, első alkalommal ráadásul ingyen juthatunk hozzá. Jelentkezni érdemes, hiszen a kedvezmények igen jelentősek a munkáltatónak, akiknek így jobban megéri foglalkoztatni a kártyával rendelkezőket. Elsőként két évig mindhárom programban mentesülnek a munkaadók a tételes egészségügyi hozzájárulás alól - ez jelenleg 1950 forint havonta.
A fő vonzerőt azonban nem ez, hanem a járulékkedvezmények jelentik. A Start és a Start Plusz programok során az első évben a terhek 15, a másodikban 25 százalékát kell befizetni az államnak. A Start Extránál ez másképp van, ott az első évben teljes mentességet kapnak a munkaadók és a második évben is csak 15 százalékot kell kifizetni.
Több tízmilliárd forint maradt még
A Start Extra és a Start Plusz programokra mintegy 285 ezer ember jogosult a minisztérium adatai szerint. Ebből egy év alatt 18 ezren csináltattak kártyát, közülük pedig valamivel több mint tízezren helyezkedtek el. A tárca reményei szerint év végére már 18 ezer foglalkoztatott lesz, így jó eredménynek tartják, hogy a hatvan százalékot még a nyári szünet vége előtt - amikor jóval kisebb a munkaügyi aktivitás - sikerült elérni.
Jelentkezni bárki jelentkezhet, aki megfelel a kritériumoknak, hiszen 2010 decemberéig 43 milliárd forint áll rendelkezésre, amiből egyelőre még "csak" 15,7 milliárdot kötöttek le. Elkölteni azonban még csak mintegy egymilliárdot sikerült, a többi költség a két évre előre tervezett járulékkedvezményekből és a menedzsment költségeiből tevődik össze. Szentirmai Judit, a SZMM titkárságvezetője szerint ez nem kudarc, hiszen az első Start programnak is kellett egy "felfutási idő". Hogy ezt lerövidítsék holnaptól rádiós és tv-s spotokot indítanak, hogy minél több emberhez elérjen a lehetőség. (Tavaly 341 milliárd forintot használt fel a Munkaerőpiaci Alap az álláskeresők pénzbeli juttatásaira, a különféle elhelyezkedést segítő programokra, valamint egyéb, az alap forrásaiból megvalósítandó célokra.)
A Start programokkal kapcsolatos részletes tájékoztatást a Szociális és Munkaügyi Minisztérium és az Apeh honlapján találhatunk.
