Mindez azon is alapul - áll a PM közelményében -, hogy az állam saját intézkedéseivel egyre kevésbé járul hozzá az áremelkedésekhez. E szerint hatósági árak körében nem várható az inflációt érdemben meghaladó áremelkedés. Bizonytalanságot jelent viszont a nemzetközi olajárak alakulása, amely kihat a hazai energia- és üzemanyagköltségek nagyságára, s ezeket a tényezőket nem lehet figyelmen kívül hagyni.
A Pénzügyminisztérium folyamatosan figyelemmel kíséri a hazai és nemzetközi áralakulást, s ennek megfelelően időről időre elemzések és prognózisok is készülnek. Időnként ezek a belső anyagok különböző sajtótermékekben napvilágot is látnak, ám ezek nem jelentenek hivatalos álláspontot.

Jelenleg a tárcánál nincs olyan előterjesztés, javaslat, amely hatósági árak emelését kezdeményezné. A gyógyszerek nem tartóznak a hatósági áras termékek körébe. A fogyasztói árak, térítési díjak alakulását a következő évekre a kormány és a gyógyszergyártok közötti megállapodás, illetve az ennek keretei között folyó tárgyalások határozzák meg.

Mindezeket mérlegelve a Pénzügyminisztérium nem változtat eddigi ez évi és jövő évi prognózisán.

Ezzel szemben a Világgazdaság mai számában egy pénzügyminisztériumi feljegyzésre hivatkozik, amely szerint a következő egy évben 14,5 százalékos gyógyszeráremeléssel számol a PM és az is elképzelhető, hogy a kormány előre hoz néhány jövő évi hatósági áremelést.

A gázárak esetében a kompenzáció fokozatos leépítése 6-7 százalékos emelést tesz szükségessé, akár már a fűtési szezon kezdete előtt, októberben. Ekkorra várható a távolsági-buszközlekedés, illetve a vasúti közlekedés drágulása is. A távhőszolgáltatás díja 5-8, a BKV-jegyek ára 10-13, a távolsági-buszközlekedés díjai pedig 7,3-9 százalékkal nőhetnek. Ugyancsak 10 százalékkal nő a szemétdíj és a cigaretta jövedéki adója is emelkedik várhatóan, ami 12-15 százalékos drágulást eredményez.

A Pénzügyminisztérium elemzése szerint a vásárolt lakossági fogyasztás akár 25-30 százalékára is kihathat az előrehozott áremelés - írja a Világgazdaság.)