A Balatonnál folytatódik az a két-három éves tendencia, miszerint egyre több a magyar vendég, hiszen mára a magyar tengerre látogató turisták 70-80 százalékát ők teszik ki - nyilatkozta a Piac és Profitnak Kertész Rezső, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekvédelmi Képviseletének (KISOSZ) Somogy megyei ügyvezető társelnöke. Ugyanez a helyzet az északi oldalon is, bár Vágó Péter, a szervezet Veszprém megyei titkára szerint ott már a kilencven százalékoz is elérte a hazai turisták száma. A magyarok számának emelkedése azonban nem jelent vendégszám-növekedést: a külföldiek körülbelül pont annyival vannak kevesebben, ahány magyarral több látogatott a legnagyobb tavunkhoz.

Ez a változás új helyzetet teremtett a szállodáknál és a kiskereskedelemben is, mivel a vendéglátósoknak alkalmazkodniuk kell az új igényekhez - állítja Vágó Péter. Példaként említette, hogy a magyar vendégkör "nem engedi meg, hogy elszabaduljanak az árak, így lehetséges az, hogy például éve óta nem változott a Balatonnál". Ez természetesen nem válik a magyar tenger hátrányára, sőt, mindkét vezető elégedettségét fejezte ki ezzel kapcsolatban, ahogy Rosta Sándor, a Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság elnöke is. Szerinte azért is pozitívum a magyar vendégkör, mert az sokkal stabilabb alapokat nyújt a külföldinél, hiszen rájuk akár az elő-, vagy utószezonban is lehet számítani.

További előny, hogy a hazaiak térhódítása serkenti a fejlesztéseket, hiszen ezáltal a befektetők, illetve a kereskedők sokkal jobban odafigyelnek a térségre. Rosta Sándor szerint ez a fordulat annak is köszönhető, hogy a közelmúltban végrehajtott fejlesztések kezdik meghozni a hatásukat, így egyre javulnak a szolgáltatások, amit honoráltak a magyarok.

A titok nyitja az üdülési csekk

Abban mindhárom megszólalónk egyetértett, hogy a magyarok térhódításában nagy szerepe van az üdülési csekknek. Ezt a fizetési formát ugyanis egyre több szolgáltatáshoz lehet használni, amit ki is használnak a magyarok: szinte mindent ezzel fizetnek.

Persze vannak hátulütők is: addig van költési kedv, amíg üdülési csekk, utána ez gyorsan elpárolog - állítja Vágó Péter. Ugyancsak hátrány, hogy a magyar vendégek nem szívesen veszik igénybe a magasabb kategóriájú szállodákat, így sok Balaton-parti hotelnek maradt még kiadható szobája - tette hozzá Kertész Rezső.

Ide tartozik egy a másik olyan tendencia is, ami évek óta megfigyelhető a Balatonnál: nem egy hosszú nyaralásra érkeznek a nyaralni vágyók, hanem inkább több, kisebb időtartamra. Ebbe beletartozik az úgynevezett buliturizmus is, amikor a hétvégén fiatalok lepik el az adott várost, így például nem ritka, hogy az utolsó Székesfehérvárról érkező vonattal 1500-2000 fiatal érkezik Siófokra - közölte Kertész Rezső. Ennek azonban megvannak a veszélyei is, hiszen ha "csütörtökön a meteorológusok rossz időt jósolnak, akkor hiába vannak feltöltve a készletek, senki sem érkezik, a strandokon pedig nagyjából nulla forint a bevétel" - tette hozzá Vágó Péter.

Egyelőre nem panaszkodnak

A vendéglátósok azt mondják akkor jó a szezon, ha július végéig sikerül kitermelni a költségeket és onnantól csak a profit jön - közölte Vágó Péter. Idén ez nincs így, a titkár tapasztalatai szerint a legtöbb kereskedőnek még legalább tíz nap kell ehhez, így körülbelül augusztus közepe után termelhetnek nyereséget. Ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet, a csúszás annak is köszönhető, hogy rendkívül sok terhet kaptak a vállalkozók, így például az országban a magyar tenger mellett a legdrágább a vízdíj.

Hasonló a helyzet az északi parton is, ám azt mindkét KISOSZ vezér kiemelte, hogy nagyon sok múlik az augusztuson: ha szép idő lesz, akkor minden bizonnyal elégedetten zárják a szezont a vállalkozók, míg ha rossz, sokan félthetik a profitjukat.

Néha túl sok, néha pedig kevés a program

Az idén valószínűleg rekordot döntenek a Balaton-partra szervezett programok, hiszen az elő- és utószezont is figyelembe véve összességében közel ezer sport és kulturális eseménnyel csábít a magyar tenger - jelentette ki Rosta Sándor. Ez igaz, ám talán már egy kicsivel több program is van, mint amit el lehet adni, nem ritka, hogy két szomszéd település inkább egymástól szívja el a látogatókat, mintsem egymás támogatnák - közölte ezzel kapcsolatban Vágó Péter. Éppen ezért jóval nagyobb koordinációra lenne szükség, hogy a szomszéd települések inkább egymást kiegészítő programokat szervezzenek.

Ezzel egyetért Kertész Rezső is, hozzátéve, hogy ezek a programok szinte kizárólag a nyári főszezonra koncentrálnak, az elő- és utószezonra alig jut valami. Szerinte "téliesített" szállodákra és szolgáltatásokra lenne szükség, hogy a vállalkozásoknak ne csak pár hónapjuk legyen a nyereség megszerzésére. "Kezdeményezések már vannak - mint például az őszi Siófoki tojásfesztivál -, ám még nagyon az út elején járunk" - állítja az ügyvezető társelnök, hozzátéve, hogy több programmal, például borutakkal, pincelátogatásokkal akár a tavaszi-őszi időszakban is lehetne embereket csábítani a Balaton-partra. Ugyancsak példaként említette a gyógyfürdőket, ahol a magyar tenger jelentős lemaradásban van az ország más részein található vetélytársaitól, hiszen az itteni wellness szolgáltatásokat sokkal lassabban fejlesztik.

Az ilyen jellegű szolgáltatások azonban egy idő után kezdenek unalmassá válni, így a szállodáknak meg kell találniuk azokat a pontokat, amivel a köztes időt eltölthetik a vendégek - tette hozzá Vágó Péter. Nem csak erre kell figyelni: ha a vendég egész nap kényezteti magát, gyógyfürdőbe jár, szaunázik, sportol, akkor lehetőleg az esti menüben ne csak a pörkölt jelentse a választási lehetőséget - mondott egy elrettentő példát a titkár.

Lassú fejlődés

Az uniós pályázatok beértek, ráadásul a héten ugyancsak elbírálnak pár pályázatot, így a fejlődés töretlen lesz a Balatonnál - állítja Rosta Sándor. A városok szerinte lassan megtalálják a saját arculatukat, ám gondot okoz, hogy a kisebb települések önerő hiányában nem tudnak indulni a tendereket. Márpedig ezáltal aránytalanság jön létre, aminek következtében hiába fejlődnek szépen a nagyobb települések, ha a kicsik nem tudják tartani a lépést, akkor ez az egész térségre kihatással lehet.

Ugyanez a helyzet a vállalkozásoknál is, a nagyok megszerzik a pénzeket, a kicsik szenvednek - közölte Kertész Rezső. Elmondása szerint a kilencvenes évekhez képest körülbelül megháromszorozódott a vállalkozások száma, amik közül a legtöbb családi vállalkozás, így érdemes lenne a pályázatok úgy kiírni, hogy a kicsiknek is legyen esélye.

A pályázatokon meg kellene határozni egy maximális árbevételt, vagy alkalmazotti létszámot - adott tippeket a döntéshozóknak Vágó Péter. Szerinte azonban nem csak ezzel van gond, hanem azzal is, hogy a tendereket viszonylag későn írták ki, így az első komolyabb eredményeket csak jövő nyártól tapasztalhatják a turisták.

A fejlesztésekkel kapcsolatban mind Kertész Rezső, mind Vágó Péter elmondta, hogy állandó gondot okoz a szervezetlenség, hiszen a modernizációs pénzek számos kézen átfutnak, így "mindenki beleteszi a maga érdekeit". Szerintük a legjobb megoldás az lenne, ha egy kézben futnának össze a szálak, mert akkor nem fordulhatna az elő, hogy ugyanabba a fejlesztésbe kezd bele két szomszédos település.

Azok a bizonyos utak...

Mit kellene fejleszteni? Infrastruktúra, közlekedés - állítja egybehangzóan mindhárom megszólalónk. A déli part ebből a szempontból kedvező helyzetben van, hiszen az autópályának köszönhetően egyre több olyan vendég is megjelenik a nyugatabbra lévő településeken, akik korábban nem mentek el odáig - közölte Kertész Rezső. Ennek azonban megvan a hátránya is: a régi 7-es út mellett sok kereskedőnek kellett emiatt lehúznia a rolót. Az autópályára az északi partnak is nagy szüksége lenne, hiszen ahova eljut, ott megkezdődnek a fejlesztések - tette hozzá Vágó Péter.

Mindemellett a vasúti és a légi közlekedés fejlesztése is fontos szempont - emelte ki Rosta Sándor. Ez utóbbi kezd beindulni, hiszen a sármellék reptér a jelenlegi adatok szerint több mint 150 ezer utas hoz idén a Balatonnak.