Az anticiklikusnak nevezett gazdaságpolitika néhány területen belföldi keresletet élénkítő hatású, ott esetenként hazai termelést is húz. Az élénkülés az építőiparban, a kereskedelemben és a lakáspiacon jelenik meg. A vállalati támogatások azonban gyakran csak saját forrásokat helyettesítenek, ezért nem képeznek többletkeresletet, ha pedig mégis, akkor a kereslet szerkezete miatt jelentős arányban nem hazai termelést, hanem importot húznak. Mindez eddig azért nem jelent meg a behozatal megugrásában, mert a feldolgozóipari beruházások fél éve mérséklődnek. E gazdaságpolitika, a választások előtti állami költekezés nyomán a lakossági jövedelem-kiáramlás számottevően élénkül. A nominális keresetek tavaly az eredeti terveket jóval meghaladóan, 18%-kal emelkedtek. A 7% körüli reálbér- és reálnyugdíj-emelkedés lényegesen dinamikusabb a gazdaság teljesítményének bővülésénél. A háztartások a jövedelemtöbblet nagy részét fogyasztásra és ingatlanra költik, ezért a pénzmegtakarítási ráta csökken.

Az infláció – több éves 10% körüli stagnálás után – 2001 közepétől számottevően mérséklődik, 2002. februárjában 6,2%-os volt. A fordulat jelentős, időben egybeesett a monetáris politika eszköztárának változásával, de nem amiatt következett be. Az erős forint szerepet játszott a feldolgozóipari belföldi értékesítési árindex zuhanásában és az üzemanyagok fogyasztói árának számottevő csökkenésében, de eddig csak egészen minimális változást hozott a piaci termékek fogyasztói árának alakulásában. Az infláció mérséklődésében az élelmiszerár-növekedés csillapodása mellett nagy szerepe volt átmeneti és mesterséges tényezőknek, így az üzemanyagok jövedékiadó-emelése többszöri elhalasztásának, a belföldi energiaárak tartós elszakadásának a világpiaci energiaáraktól, a világpiaci olajárak átmeneti mérséklődésének.
Az államháztartás valós deficitje 2001-ben meghaladta a GDP 5%-át (s így közel 2 százalékponttal romlott az előző évhez képest), bár a „kreatív könyvelés” keretében kimutatott hivatalos hiány a tervezett 3,4%-os deficit környékén alakult. Az export lassulása eddig enyhébbnek bizonyult az import visszaesésénél, ezért a külkereskedelmi áruforgalom mérlege javult. Ezt valószínűleg a készletek átmeneti csökkenése magyarázza. A folyó fizetési mérleg hiánya főleg az idegenforgalmi aktívum nyomán javult az előző évhez képest. Ugyanakkor a külföldi működőtőke nettó beáramlása jelentősen lefékeződött, nem érte el a folyó fizetési mérleg hiányát.

A GKI Rt. azt feltételezi, hogy 2002 közepén a világgazdaságban enyhe konjunkturális fellendülés kezdődik meg. Ez valószínűleg együtt fog járni a most nagyon alacsony olajárak érzékelhető emelkedésével (a GKI Rt. 2002 átlagában 21-22 dollár közötti olajárat prognosztizál). Az euró számottevő erősödésére nem számítunk. Ez viszonylag optimista világgazdasági prognózis, bár a világpolitikai kockázatok a szokásosnál nagyobbak.

Magyarországon 2001 második felében a gazdasági várakozások lényegesen eltérő pályát írtak le az üzleti szférában és a háztartásoknál. A cégek (különösen az ipari vállalkozások) gazdasági várakozásai folyamatosan és erőteljesen romlottak, míg az emelkedő jövedelmek hatására a fogyasztók várakozásai határozottan javultak. December óta jelei látszanak azonban a trend változásának: az üzleti szféra várakozásai először stagnálni, majd februárban emelkedni kezdtek. Ez is arra utal, hogy a dekonjunktúra mélypontja körül vagyunk. A gazdasági várakozásokra és folyamatokra is hat az áprilisi általános választások közeledése. A tapasztalatok szerint ilyenkor a költségvetési osztogatás erősödik, a jelentősebb átalakításokat elodázzák, a külföldi befektetések lassulnak.

Az idei év összességében a lassulás folytatódásának esztendeje lesz, de a második félévben élénkülés kezdődik. Ennek kihasználását nehezíti a forint erőteljes felértékelődése, a beruházások alacsony szintje és a gyors béremelkedés.

A kivitel az év elején nagyjából stagnál, az év közepétől kezdve azonban – az EU konjunkturális élénkülése hatására – lassan emelkedni kezd. Az év egészében az export volumenének 4%-os, a tavalyinál lassúbb bővülésére számítunk. Az üzleti beruházásoknál a második félévtől várható emelkedés, az állami befektetések viszont folyamatosan bővülnek. Az év egészében a beruházások növekedési üteme 5% körül várható, alig haladja meg a tavalyit. Az ipari termelés az év elején mérséklődik, majd lassan élénkül, de az év egészében csak 2-3%-kal emelkedik. Folytatódik viszont a gyors növekedés az építőiparban és a kereskedelemben, valamint a lakáspiacon. Mintegy 33 ezer új lakás épül fel. Idén a külkereskedelmi mérleg romlik. Így a GDP az I. félévben 3% alatti, a II. félévben azt meghaladó, 2002 egészében kb. 3,2%-os ütemben bővül. A foglalkoztatottak száma 0,5-1%-kal mérséklődik. A munkanélküliség kismértékben emelkedik.
A lakossági jövedelmek gyors növekedése folytatódik. A keresetek nominális növekedése a közszférában még gyorsulhat is a tavalyihoz képest (a végrehajtott illetve bejelentett intézkedések szerint akár a 20%-ot is elérheti), s bár az üzleti szférában némi lassulás várható (13-14%-ra), összességében 15% körüli béremelkedés valószínű. Ez a reálkeresetek 8-10%-os, rendkívül gyors emelkedését jelenti. A nyugdíjak reálértéke kb. 7%-kal javul. A családi pótlék reálértéke idén is csökken, s más jövedelemtételeknél is csak lassú emelkedés várható; ezért a lakosság egy főre jutó reáljövedelme kb. 6%-kal bővül. A lakásberuházások céljára fölhasznált jövedelem emelkedik a leggyorsabban, de a fogyasztás is legalább 5%-kal növekszik. A pénzmegtakarítási ráta tovább csökken.

Az infláció az év közepéig érezhetően, 5% körülire csökken. A GKI Rt. azt feltételezi, hogy az általános választásokat követően a jelenlegi kormány bejelentésének megfelelően sor kerül az üzemanyagok jövedéki adójának emelésére, szerény lépéssel megkezdődik a belföldi energiaárak közelítése az EU átlagához. A világpiaci olajár-növekedéssel párhuzamosan kb.15%-kal emelkednek a belföldi üzemanyagárak. A reálfelértékelődés fokozatosan „előjövő” hatása ezt nem tudja ellensúlyozni. Mindezek következtében, továbbá amiatt, hogy a tavalyi év második felében már nagyon alacsony volt az áremelkedés, az infláció mérséklődésének folyamata 2002 közepén megáll, ekkortól az árindex 5-6% között fog ingadozni, az év átlagában és az év végén is kb. 5,7%-os infláció valószínűsíthető. Ha a mesterséges dezinflációs eszközök fennmaradnak, alacsonyabb lesz az idei infláció, de nem kerülhető el az áremelkedés 2003. évi igen jelentős gyorsulása.

Az államháztartás erőteljes költekezése tovább folytatódik. Az eredeti költségvetésben kalkuláltnál lényegesen magasabb 2001-es bázis, a 2002-re feltételezettnél nagyobb infláció, a sokkal dinamikusabb bérkiáramlás és a gyorsan növekvő fogyasztás, illetve a számítottnál kisebb gazdasági növekedés együttes hatásaként keletkező mintegy 340 milliárd forintos adóbevételi többlet valószínűleg jórészt megteremti ennek a forrását. Így a kimutatott hiány alig nő. Idén a valós korrigált deficit nagyjából változatlan marad, eléri a GDP 5%-át és ezzel az államháztartás idei belföldi keresleti hatása érdemben nem lesz erősebb a tavalyinál.

A választásokat követően (stabil politikai környezetet feltételezve) a külföldi tőkebeáramlás lassan újra megélénkülhet. A kamatok eleinte viszonylag dinamikusan mérséklődnek, de az inflációcsökkenés megtorpanását előrevetítve április-májustól kezdve már csak stabilizálódnak. A forint májusig várhatóan enyhén gyengül, majd (szintén stabil politikai környezetet feltételezve) erősödik. Az év egészében nominálisan kismértékben, az inflációs különbségeket is figyelembe véve kb. 7%-kal reálfelértékelődik. A gazdaságpolitikának kevés eszköze van ennek megakadályozására: a túl gyors kamatcsökkenés a belföldi megtakarításokra hatna kedvezőtlenül. Kérdés, hogy a külföldi pénzbeáramlás miatt nem erősödik-e még jobban a forint. Hiszen 300-400 bázispontnyi hozamelőny (politikai stabilitás esetén) idecsábítja a tőkét. Azért nem számítunk ennél erőteljesebb forinterősödésre, mert a magyar gazdaság első félévi adatainak többsége (export, ipari termelés, külkereskedelmi és folyó fizetési mérleg) sokkal rosszabb lesz a tavalyinál. Ehhez járul majd a dezinfláció nyári megtorpanása, s kérdéses, hogy a nagy kereset-emelkedés nyomán a magyar gazdaság milyen gyorsan tud bekapcsolódni a beinduló európai konjunktúrába. Végülis ezek a fundamentumok, továbbá a jegybank és a kormány sávmegtartásra vonatkozó eltökéltsége várhatóan fékentartják a külföldi pénzbeáramlást. A tőkepiacon a dél-amerikai problémák miatt egyelőre átmeneti árfolyam-emelkedés van, az év egészében azonban nem várható tartós javulás.

A külső egyensúly 2002-ben érzékelhetően romlik. A forint felértékelődése idén már „begyűrűződik” a külkereskedelmi folyamatokba. Az áruforgalmi hiány 5 milliárd euró körüli lesz, mivel a behozatal lényegesen gyorsabban emelkedik a kivitelnél (ugyanakkor a cserearányok kis mértékben javulhatnak, mert a világpiaci energia-áremelkedés hatása a gázimportban késleltetve jelentkezik). A folyó fizetési mérleg hiánya el fogja érni a 2,5 milliárd eurót, a GDP 4%-át. Ez könnyen finanszírozható, de a tendencia nem gond nélküli.