A londoniak a forintot a gyengélkedőben tartanák

A Reuters januári felmérésére válaszoló elemzők sem a tavaly felvázolt költségvetési és inflációs célokat, sem az euró bevezetésének dátumát nem tartják elérhetőnek. Ennek ellenére 2005-ben, vagy akár idén is beléphetünk az ERM-2 árfolyamrendszerbe, de egy jóval gyengébb forinttal.

Mi lesz az árrésstop vége?
Belebukhat valaki az MNB-alapítványi botrányba?
Mik lennének egy új kormány legfontosabb teendői?

Online Klasszis Klub élőben Csillag Istvánnal!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a korábbi gazdasági és közlekedési minisztert!

2025. június 25. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Az elemzők várakozása szerint a kormány várhatóan egy vagy két évvel elhalasztja az euro bevezetését. A tavaly felvázolt középtávú költségvetési célokat a szakemberek már nem tartják elérhetőnek, és a januári felmérésben először megkérdőjelezték az inflációs célokat is. Január történései az elemzők szerint alapjaiban írják át a magyar gazdaság középtávra várható pályáját. Az események világossá tették, hogy nem csökkenthető a korábban tervezett ütemben az államháztartás hiánya és az infláció, magas marad a folyó fizetési mérleg hiánya, és - főképp külföldi elemzők szerint - továbbra is jelentős marad a forint árfolyama körüli bizonytalanság.


Mivel a feltételek lassabban teljesűlnek, az elemzők szerint csúszik az euró bevezetésének várható dátuma is. Egy évvel ezelőtt az elemzők konszenzusa még 2007 és 2008 közé tette a bevezetést, de ez a dátum már tavaly 2009-re csúszott, a januári felmérésben pedig 2009 és 2010 közé került.


Januárban a kormány bejelentette, hogy az elemzői várakozásokat is meghaladó mértékű, a GDP 5,6 százaléka volt tavaly az államháztartás hiánya. Ez az eredeti 4,5 százalékos célt és a pénzügyminisztérium 5,2 százalékos előrejelzését is jelentősen meghaladta. Az új pénzügyminiszter 3,8 százalékról 4,6 százalékra változtatta a 2004-es deficit célt, és a GDP 0,6 százalékának megfelelő kiadáslefaragást ígért.


A bejelentéseket követően az elemzők 0,3 százalékponttal emelték idei hiányra vonatkozó konszenzusukat azaz a kormány új céljának szintjére: 4,6 százalékra. Az elemzők 2005-re 0,2 százalékponttal magasabb, 3,8 százalékos hiányt jósoltak. Ezek a számok a középtávú makrogazdasági pályán előre jelzett szintek felett vannak, megkérdőjelezve, hogy a hiány idejében az elvárt három százalék alá csökkenthető. (A tavaly nyáron elfogadott program erre az évre 3,8, a jövő évre pedig 2.8 százalékos hiányt célzott meg.)

Az elemzők a 4 százalékos 2005 végi inflációs cél tavalyi kijelölése óta először kérdőjelet tettek a megfelelő ütemű inflációcsökkentés mellé is. (Konszenzusuk december óta 35 bázisponttal emelkedett, januárban 4,3 százalék.)


Ezt a változást vélhetően nem kizárólag a forint árfolyamának gyengülése, hanem legalább részben a megnövekedett gazdaságpolitikai bizonytalanság okozta, hiszen a jegybank novemberi inflációs jelentésében 264 forintos euró-árfolyammal számolt, az elemzői konszenzus pedig ennél erősebb szintet, 260-at jelez előre az év végére.

Januárban az elemzők konszenzusa szerint a 2002 februári szintre, 6,25 százalékra emelkedett az infláció a decemberi 5,7 százalékról és a tavaly májusi 3,6 százalékos 22-éves mélypontról. Az elemzők többségének véleménye szerint a következő két hónapban az MNB nem változtat irányadó alapkamatán, tavasszal azonban megkezdődhetnek a kamatcsökkentések, amelyek az év végére három százalékponttal vihetik lejjebb a 12,5 százalékos kamatot.


Az elemzők szerint az euró bevezetésének csúszása ellenére hihető az a terv, hogy a forint még idén, vagy jövőre beléphet az euró előszobájának tekintett ERM-2 árfolyamrendszerbe. A külföldi elemzők közt tartja magát a vélemény, hogy az ingatag magyar egyensúlymutatók a jelenleginél jelentősen gyengébb árfolyamot indokolnak, ami azt is jelenti, hogy vélhetően az ERM-paritásnak is megfelelően gyengének kell lennie, hiszen ezt az egyensúlyinak tekintett piaci árfolyam közelében jelölik ki.


A UBS londoni elemzői szerint csak az “erős forint politika” feladása, és jelentős költségvetési szigorítások vezethetnek olyan ERM-csatlakozáshoz, ami nem okoz ellenőrizhetetlen piaci hullámokat. Az ERM-belépés elhalasztása egy lazább költségvetési politika érdekében azonnali forintzuhanáshoz vezethet – vélik a UBS szakemberei.

Ha viszont nem lesz elég erős a költségvetési lefaragás, és magas marad a kamatszint, az ERM-csatlakozáskor a 2003-as piaci felfordulásnál súlyosabb következmények várhatóak: zuhanó kamatok és növekvő eladósodás, majd egy ezt követő piaci összeomlás.

Véleményvezér

Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint

Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint 

Csökken a normativitása a magyar társadalomnak.
Enyveskezű lehet Orbán Viktor barátja, nyomozást indított az Európai Ügyészség

Enyveskezű lehet Orbán Viktor barátja, nyomozást indított az Európai Ügyészség 

Vége az Európai Unió elnéző magatartásának.
Nincs lejjebb, utolsók vagyunk Európában

Nincs lejjebb, utolsók vagyunk Európában 

Tragikusan teljesít az Orbán-kormány.
A meggy és a málna kétszer annyiba kerül, mint tavaly

A meggy és a málna kétszer annyiba kerül, mint tavaly 

Nem jön össze a kisebb infláció.
Itt a rezsicsökkentés ára, 15 ezren ivóvíz nélkül

Itt a rezsicsökkentés ára, 15 ezren ivóvíz nélkül 

Ma már nincs ingyen semmi, a rezsicsökkentés se.
Cserbenhagyta Orbán Viktort barátja

Cserbenhagyta Orbán Viktort barátja 

Most már Szlovákia is támogatja Ukrajna EU tagságát.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo