Az elemzők várakozása szerint a kormány várhatóan egy vagy két évvel elhalasztja az euro bevezetését. A tavaly felvázolt középtávú költségvetési célokat a szakemberek már nem tartják elérhetőnek, és a januári felmérésben először megkérdőjelezték az inflációs célokat is. Január történései az elemzők szerint alapjaiban írják át a magyar gazdaság középtávra várható pályáját. Az események világossá tették, hogy nem csökkenthető a korábban tervezett ütemben az államháztartás hiánya és az infláció, magas marad a folyó fizetési mérleg hiánya, és - főképp külföldi elemzők szerint - továbbra is jelentős marad a forint árfolyama körüli bizonytalanság.


Mivel a feltételek lassabban teljesűlnek, az elemzők szerint csúszik az euró bevezetésének várható dátuma is. Egy évvel ezelőtt az elemzők konszenzusa még 2007 és 2008 közé tette a bevezetést, de ez a dátum már tavaly 2009-re csúszott, a januári felmérésben pedig 2009 és 2010 közé került.


Januárban a kormány bejelentette, hogy az elemzői várakozásokat is meghaladó mértékű, a GDP 5,6 százaléka volt tavaly az államháztartás hiánya. Ez az eredeti 4,5 százalékos célt és a pénzügyminisztérium 5,2 százalékos előrejelzését is jelentősen meghaladta. Az új pénzügyminiszter 3,8 százalékról 4,6 százalékra változtatta a 2004-es deficit célt, és a GDP 0,6 százalékának megfelelő kiadáslefaragást ígért.


A bejelentéseket követően az elemzők 0,3 százalékponttal emelték idei hiányra vonatkozó konszenzusukat azaz a kormány új céljának szintjére: 4,6 százalékra. Az elemzők 2005-re 0,2 százalékponttal magasabb, 3,8 százalékos hiányt jósoltak. Ezek a számok a középtávú makrogazdasági pályán előre jelzett szintek felett vannak, megkérdőjelezve, hogy a hiány idejében az elvárt három százalék alá csökkenthető. (A tavaly nyáron elfogadott program erre az évre 3,8, a jövő évre pedig 2.8 százalékos hiányt célzott meg.)

Az elemzők a 4 százalékos 2005 végi inflációs cél tavalyi kijelölése óta először kérdőjelet tettek a megfelelő ütemű inflációcsökkentés mellé is. (Konszenzusuk december óta 35 bázisponttal emelkedett, januárban 4,3 százalék.)


Ezt a változást vélhetően nem kizárólag a forint árfolyamának gyengülése, hanem legalább részben a megnövekedett gazdaságpolitikai bizonytalanság okozta, hiszen a jegybank novemberi inflációs jelentésében 264 forintos euró-árfolyammal számolt, az elemzői konszenzus pedig ennél erősebb szintet, 260-at jelez előre az év végére.

Januárban az elemzők konszenzusa szerint a 2002 februári szintre, 6,25 százalékra emelkedett az infláció a decemberi 5,7 százalékról és a tavaly májusi 3,6 százalékos 22-éves mélypontról. Az elemzők többségének véleménye szerint a következő két hónapban az MNB nem változtat irányadó alapkamatán, tavasszal azonban megkezdődhetnek a kamatcsökkentések, amelyek az év végére három százalékponttal vihetik lejjebb a 12,5 százalékos kamatot.


Az elemzők szerint az euró bevezetésének csúszása ellenére hihető az a terv, hogy a forint még idén, vagy jövőre beléphet az euró előszobájának tekintett ERM-2 árfolyamrendszerbe. A külföldi elemzők közt tartja magát a vélemény, hogy az ingatag magyar egyensúlymutatók a jelenleginél jelentősen gyengébb árfolyamot indokolnak, ami azt is jelenti, hogy vélhetően az ERM-paritásnak is megfelelően gyengének kell lennie, hiszen ezt az egyensúlyinak tekintett piaci árfolyam közelében jelölik ki.


A UBS londoni elemzői szerint csak az “erős forint politika” feladása, és jelentős költségvetési szigorítások vezethetnek olyan ERM-csatlakozáshoz, ami nem okoz ellenőrizhetetlen piaci hullámokat. Az ERM-belépés elhalasztása egy lazább költségvetési politika érdekében azonnali forintzuhanáshoz vezethet – vélik a UBS szakemberei.

Ha viszont nem lesz elég erős a költségvetési lefaragás, és magas marad a kamatszint, az ERM-csatlakozáskor a 2003-as piaci felfordulásnál súlyosabb következmények várhatóak: zuhanó kamatok és növekvő eladósodás, majd egy ezt követő piaci összeomlás.