Annak érdekében, hogy a kasászerzéshez kapcsolódó adókedvezménnyel kapcsolatos eljárás egységes szabályok szerint történjen, a kedvezmény visszaigénylésének lebonyolításáról irányelvet adott ki az APEH elnöke.

Az szja-törvény szerint a befizetett adóból visszajár (vagy nem megfizetendő) az ingatlan, vagyoni értékű jogátruházásából származó jövedelem azon része utáni adó (ez a lakásszerzési kedvezmény), amely összeget a magánszemély saját maga vagy közeli hozzátartozója, volt házastársa részére a jövedelem megszerzésének időpontját megelőző 12 hónapon vagy az azt követő 60 hónapon belül lakáscélú felhasználásra fordított. A magánszemélynek a legegyszerűbb dolga akkor van, ha az szja-bevallás határidejéig ily módon lakáscélra fordítja az ingatlan és vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelmét. Ilyenkor ugyanis nem kell a lakáscélú felhasználás tényét előzetesen bejelentenie az adóhatóságnak. Ráadásul nincs szükség arra sem, hogy a lakáscélú felhasználás igazolására szolgáló iratokat beküldjék az adóbevallással együtt, hanem azokat az elévülésig (5 évig) meg kell őrizni és csak egy esetleges ellenőrzés során kell bemutatni.

Jóval több a teendője a magánszemélynek akkor, ha az adóbevallás benyújtásáig (tehát március 20-áig) nem tudja jövedelmét lakáscélú felhasználásra fordítani. Ilyenkor ugyanis az ingatlanértékesítésből származó jövedelem utáni adót (20 százalék) feltétlenül meg kell fizetnie március 20-áig. Ám, ha a jövedelme megszerzését követő 5 éven belül mégis vesz egy lakást, vagy lakótelket, esetleg bérleti jogot, vagyis megvalósul a lakáscélú felhasználás, akkor a már befizetett adót visszaigényelheti az adóhatóságtól. Külön nyomtatványa erre nincs az adóhatóságnak, de a kérelmen feltétlenül szerepelnie kell a magánszemély adatainak (név, adóazonosító, állandó lakóhely), illetve csatolni kell hozzá a lakáscélú felhasználás igazolására szolgáló okiratokat is. Ezek közé tartozhat – többek között – adásvételi szerződés, lakásbérleti szerződés, jogerős használatbavételi engedély, vagy idősek otthonában biztosított férőhely megszerzése esetén az elhelyezés alapjául szolgáló okirat, sőt előfordulhat, hogy még a rokonsági fokot is igazolni kell.

A kérelmet a magánszemély lakóhelye szerint illetékes igazgatóság Eljárási Főosztálya bírálja el. Előfordul, hogy az adózó nem csatolt minden szükséges iratot a kérelméhez, akkor a főosztály erre tértivevényes levélben felszólítja. A főosztály a szükséges okiratok benyújtása mellett csupán számszakilag végez vizsgálatot: azt nézi meg, hogy az adóbevallásában az adásvételi szerződésben szereplő árat szerepeltette-e, hogy jól számolta-e ki a 20 százalékos adót, illetve, hogy annyi adót fizetett-e, mint amennyi szükséges. Ha eltérést talál, akkor nem utalja ki a visszaigényelt összeget, hanem az ellenőrzési osztályon vizsgálatot kezdeményez.

Az Eljárási Főosztály ügyintézője a bemutatott eredeti számlákra ráírja, hogy azokból mekkora összeget fogadott el, illetve vett figyelembe a kérelem elbírálásakor, még pedig annak érdekében, hogy ne hogy más igazgatóságon is felhasználhassa - például egy közeli hozzátartozó - ugyanezen számlákat. Az eredeti számlákról az adóhatóság ügyintézője másolatot készíthet, ám azokat vissza kell adni a magánszemélynek. Előfordul, hogy a bemutatott számlák nem a magánszemély hozzátartozójának a nevére, hanem annak a házastársa nevére szólnak. A magánszemélynek jó tudni, hogy ezeket a számlákat is el kell fogadni az adóhatóságnak, ám csak olyan mértékben veszi figyelembe, amilyen mértékben a hozzátartozó részesedik a házastársi közös vagyonból. Vagyis, ha a papa már házas gyermekének segít az építkezésben, akkor a papa a lakásszerzési kedvezmény igazolására a gyermeke felesége nevére szóló számlákat is bemutathatja, ám annak (50-50 százalékos tulajdoni hányad esetén) csak felét fogadja el az adóhatóság. Ha viszont ugyanez a papa szintén a gyermeke feleségének nevére szóló számlákat mutatja be, ám kiderül, hogy a lakás a feleség külön vagyonához tartozik, akkor már nem fogadja el az adóhatóság a számlákat. Az nagyon fontos, hogy lakáscélú felhasználásként hétvégi házként nyilvántartott ingatlan vásárlása, építése, bővítése nem fogadható el, akkor sem, ha az az adózó állandó bejelentett lakcíme és arról nyilatkozik, hogy más lakás céljára szolgáló ingatlan nincs a tulajdonában, birtokában.

A lakásépítést, lakásbővítést a használatbavételi engedéllyel kell igazolni az összeg felhasználásának bizonyításával egyidejűleg, azonban érdemes azzal is tisztában lenni, hogy a lakáscélú felhasználás igazolására az ideiglenes használatbavételi engedély is elfogadható.

Ez év január elsejétől az adásvétel mellett más visszterhes szerződéssel történő tulajdonszerzést is elismer a törvény, vagyis például a tartási, életjáradéki szerződéssel megszerzett lakástulajdon is lakáscélú felhasználásnak minősül. Arra viszont figyelni kell, hogy a kedvezmény csak a készpénzes vásárlás esetén érvényesíthető, tehát ha egyértelmű: hogy a lakásvásárlás egy részét hitelből fedezték, akkor erre a részre nem érvényesíthető a lakásszerzési kedvezmény.

A kérelem benyújtásától számítva a törvény lényegében 30 napot engedélyez az adóhatóságnak, hogy érdemi határozatot hozzon. Ez a határozat 15 napon belül emelkedik jogerőre, ezt követően történhet meg a kiutalás az ügyfél kérése alapján lakcímére, vagy bankszámlájára, amennyiben nincs köztartozása. A magánszemélynek azzal is érdemes tisztában lennie, hogy a lakásszerzési kedvezménye csak akkor válik véglegessé, ha a kedvezmény alapjául szolgáló lakás a szerződés megkötésének, a használatbavételi engedély jogerőre emelkedésének évében vagy az azt követő 5 évben nem kerül átruházásra.