Az építésügyben az elmúlt időszak egyik legfontosabb kormányzati lépése az eljárások gyorsítása és egyszerűsítése volt - nyitotta "A területfejlesztés aktualitásai az üzleti lehetőségek függvényében" című előadását Szaló Péter, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium területfejlesztésért és építésügyért felelős szakállamtitkára az E-Magyarország 2008 konferencián. Példaként említette, hogy a korábbi 60 napos ügyintézést, sikerült lecsökkenteni 15-30 napra, valamint azt, hogy az 50 négyzetméternél kisebb lakások átépítésénél nincs szükség építési engedélyre. A végső cél az, hogyha a szomszédok sem tiltakoznak az átépítés ellen, akkor "a hatóság hallgatása is elég lesz".
A kormányzat ugyancsak szeretné elérni, hogy nagyobb hangsúlyt kapjon az építéseknél az energiahatékonyság és -takarékosság, tehát a klímaváltozásra való felkészülés - közölte a szakállamtitkár.
A hátrányos kistérségek és a régiók
A területfejlesztésnél fontos szempont, hogy mely területeken milyen beruházásokat hajtanak végre. Fontos, hogy a hátrányos térségek - segítve a felzárkózást - plusz támogatásokhoz jussanak, míg a fejlettebb részeken a kutatás-fejlesztést és az innovációt támogassák - hangsúlyozta a szakállamtitkár. A hátrányos térségeknél a tartós munkanélküliség és az alacsony képzettség jelentősen meghatározza a fejlesztési politika és az önkormányzatok mozgásterét. Éppen ezért a támogatási rendszer átalakításával új alapokra helyeznék az elmaradott területek helyzetét. Elmondása szerint ezekre a lépésekre már csak azért is szükség van, mert a 33 leghátrányosabb térségben él a lakosság egytizede.
Szaló Péter szólt a régiók helyzetéről is: a kormányzati stratégia részeként növelnék a versenyképességüket, amiben nagy szerep jutna a térségi központoknak. A támogatási stratégiát a regionális programok határoznák meg, melyben a szakállamtitkár szerint a kormánynak és a régióknak kell megegyezni. A válságkezelés részeként pedig felszabadítják a decentralizált kereteket is.
Káosz a hazai támogatásoknál
A kormány felülvizsgálná a fejlesztési támogatások rendszerét is - jelentette ki az államtitkár. Szerinte ugyanis amíg az uniós támogatásoknál jól átlátható rendszer működik, addig a hazai támogatásoknál teljesen más a helyzet: ahány tárca, annyi megoldás. Az pedig, hogy nem lehet integrálni ezeket a rendszereket az átláthatóságot is gátolja.
A legcélszerűbb megoldás az lenne, ha sikerülne egy egységes rendszert felállítani, ez viszont igen sok erőforrást (humán és pénz) igényelne, így elvetették ezt a gondolatot. Ehelyett inkább egymással kompatibilis, kommunikálni képes informatikai rendszert dolgoznának ki. A munka elkezdődött, a napokban kerül napvilágra az ezzel foglalkozó közbeszerzési felhívás.
Jussanak információhoz a helyhatóságok
Az önkormányzat legyen vezető, amihez minden eszközt meg kell kapnia, így a hatalmat, a pénzt és nem utolsósorban az információkat - hangsúlyozta Szaló Péter, hozzátéve, hogy bár százmillió forintokat költenek közműnyilvántartásokra a helyhatóságok, mégis előfordulnak olyan esetek, hogy a 4-es metró építésénél beesett egy munkagödör, mert senki sem tudta, hogy ott van egy csatorna.
Ezek az információk jelenleg nem az önkormányzatoknál, hanem a szolgáltató cégeknél vannak, tőlük kell ezeket elkérni - mondta a szakállamtitkár. Az elképzelések szerint tehát egyesítenék többek közt az ingatlan nyilvántartást, a közműcégek műszaki térképeit és az egészet digitalizálnák.
"Ha veszünk egy telket, akkor azért jó tudni, hogy milyen közművek vannak a közelben. Az ilyen irányú elmozdulás a közműcégek érdeke is, ám hogy ez létrejöhessen, először a szabályozási hátterek kell megalkotni. Mára oda jutottunk, hogy a nyilvántartás hiánya a települések működését veszélyezteti."
