A konjunktúra-indexet készítő cég megállapításai szerint áprilisban a hazai kis- és középvállalatok fél éves gazdasági várakozásai összességében kedvezőbbek, mint az előző év utolsó negyedévében voltak. A nemzetgazdaság első kéthavi teljesítménye a korábban óvatos, kivárásos álláspontot képviselő cégek egy részét az optimista táborhoz vonzotta.
A következő fél évben nemzetgazdasági szinten javulást remél a cégek 40 százaléka, változatlanságot vár 34 százalékuk. Saját vállalkozásuk fejlődésének rövid távú kilátásait a kis- és középvállalatok kedvezően ítélik meg. Helyzetét javulónak tartja a cégek 38 százaléka, stabilnak ítéli 41 százalékuk. A pesszimista előrejelzések aránya január óta folyamatosan csökken, mértéke legutóbb 21 százalék volt.A KKV szektor elégedettségét jelzi, hogy a teljesítményük növelésének lehetőségével számoló vállalkozások aránya az előző évihez képest jelentősen emelkedett, 40 százalék. Az összes válaszadó egyharmada 5 százalék alatti, 8 százalékuk ennél dinamikusabb fejlődésben reménykedik. Az Ecostat kimutatta: két évvel Magyarország uniós csatlakozása után a hazai vállalkozások 22 százaléka tart piaci pozícióit megingató verseny kialakulásától. Új, tőkeerős versenytárs megjelenését - a nyugati expanzió gyorsulását követően - bővülő vállalati kör, 38 százalékuk feltételezi. A magyar tulajdonban lévő cégek beszállítási lehetősége az év elejéhez képest romlott. Legutóbb a kis- és középvállalatok 22 százaléka nyilatkozott kedvezően a nagyvállalatokkal kiépíthető gazdasági együttműködés lehetőségéről, szemben az előző hónapok 30-32 százalékos arányával.
A kis- és középvállalatok előrejelzése szerint a termelési feltételek ez évben nem változnak jelentősen. Hazánk és a környező országok uniós csatlakozásának pozitív következményeit, az egyszerűsödött külföldi piacszerzést, a közösségi támogatások könnyebb hozzáférhetőségét a cégek széles köre megismerte, és növekvő arányban él az új lehetőségekkel. Idén a belföldi ellátásban a kis- és középvállalatok szerepe erősödhet, belföldi térnyerésük elsősorban a kisebb szériában gyártott divatcikkek, valamint az olcsóbb üzleti szolgáltatások körében várható. A cégek jelzése alapján a szektor tevékenységének bővülését hosszabb ideje és döntő mértékben a hazai termékek iránti alacsony kereslet, a bizonytalan gazdasági környezet és a tőkehiány határolja be. A korábbi hónapokhoz hasonlóan kedvező a kapacitás állomány színvonala, a rendelkezésre álló munkaerő képzett, a beszerzési feltételek tartósan jók. A cégek 17 százaléka saját előállítású készleteinek növelését tervezi, ehhez hasonló arányban gondolkodnak a vállalkozások készleteik csökkentéséről. A készletállomány szinten maradása kiegyensúlyozott gazdasági növekedést jelez a következő hat hónapra is. A belföldi értékesítési lehetőségek megítélése a termelő felhasználás és a lakossági fogyasztás bővüléséhez képest visszafogott. Hat hónapon belül stabil hazai piacokat feltételez a KKV-k 43 százaléka, gyengébb kereslettel 17 százalékuk kalkulál. A külpiaci értékesítés megítélésében a borúlátó várakozások aránya változatlan, mértéke 9 százalék. Exportpiacai bővülését leginkább a középvállalatok körébe tartozó cégek remélik.
A költségvetési kiadások várható mérséklése a meghirdetett irányelvek és intézkedések tükrében a kis és középvállalatok tőkeellátottságának javítását nem érinti. A hazai vállalkozások áprilisi előrejelzése szerint a cégek felének likviditási helyzete a következő félévben nem fog megváltozni, javuló likviditással a cégek 22 százaléka számol, rosszabbodástól 26 százalékuk tart. Az átmeneti tőkehiány enyhítésére a legtöbb vállalkozás fejlesztéseinek későbbre halasztását, egyharmaduk pénzintézeti hitel felvételét, egynegyedük a nélkülözhető vagyontárgyak eladását tartja célravezető lépésnek.
Az év második felében várhatóan felgyorsul a pénzügyi konszolidáció. Az ezzel összefüggő intézkedések esetleges negatív hatását a kis és középvállalati körben minden bizonnyal kompenzálja a beruházások támogatása és az EU források bővülése. Ebben az évben az előző évinél szerényebb ütemben folytatódnak a nagyberuházások és a lakásépítések, a bruttó állóeszköz felhalmozás dinamikája némiképp mérséklődni fog. A forráshiányos kis- és középvállalatok fejlesztései várhatóan a múlt évi dinamikát követik a termelő és a szolgáltató ágazatokban. Áprilisban a KKV-k beruházási szándéka kismértékben erősödött, fél éven belül 42 százalékuk tervezi technológiai fejlesztés indítását. A beruházási hajlandóság február óta mérsékelten javul, ezzel a korábbi csökkenő tendencia veszített meredekségéből. A fejlesztések megvalósításához hitelt igénylő cégek aránya a februári szintre, 45 százalékra mérséklődött. Ebben szerepe van annak is, hogy a Széchenyi kártya hitelfelvételi plafonját 25 millió forintra emelték és beruházási célú felhasználását is lehetővé tették.A hazai vállalatok kapacitás-kihasználásának előrejelzése szerint 40 százalékról 49 százalékra emelkedett a felesleges termelési háttérrel rendelkező cégek aránya, szűk eszközpark 2 százalékukat korlátozza a paci igények kielégítésében.
Az infláció 2,3 százalékos márciusi üteme szakértői körökben nem okozott meglepetést. Folytatódott a pénzromlás enyhe lassulása, mértékét alapvetően a szezonális élelmiszerek és üzemanyagok áremelkedése határozta meg. A forint árfolyamának kismértékű gyengülése nem okozott érzékelhető árfelhajtó hatást. Áprilisban a KKV szektor éves inflációs prognózisa 3,1 százalékra csökkent, így is magasabb az elemzői várakozásoknál. A 2006 decemberre szóló inflációs előrejelzés 3,0 százalék, 0,6 százalékponttal elmarad a márciusi prognózistól. A KKV-k saját hatáskörű értékesítési áremelési törekvése a fentieknél mérsékeltebb, éves szinten átlagosan 2,3 százalékot tesz ki.
