Miért is engedhette meg magának azt a luxust a Trichet úr, hogy bár beszélt, de nem idegesítette fel az Európai Uniót? Azért-e, mert nem gondolta, hogy bárminemű érzékletes hatással lehet például a kiskereskedelmet jellemző amerikai adatok publikálásának az EU-ra? A beszédből ezt nem nagyon lehetett megtudni, de a cselekmények mégis erre utalnak, mert hiszen kiderült: nem történt semmiféle beavatkozás a kamatokba. Az euró árfolyama tehát a stabil, kiegyensúlyozott állapot jellemezte az elmúlt napokban, nem mellékesen az amerikai fogyasztás hatására, melyre az EKB-elnök semmilyen formában nem reagált.

A minden mindennel összefügg közhely igaz tehát az elmúlt időszak amerikai történéseire, bár fordítva már kevésbé stimmel a dolog: Európa nem túl sok vizet zavar "odaát". Megteszi ezt más.  Amerikára - az év végi, év elejei makro adatokra - egy másik kontinensről sokkal inkább sikerült hatni. Az Egyesült Államokban a folyó fizetési mérleg finanszírozásának, a fogyasztás a vállalati beruházás mértékének a záloga mind erőteljesebben a kínai megtakarítási hajlandóság. Márpedig a kínai megtakarítási hajlandóság semmit sem csökken, sőt. Emellett még az is tény, hogy Pekinget és Tokiót lehet, kell a legnagyobb devizatartalék miatt világelsőnek tekinteni. A végeredmény tehát az, hogy Amerika derekasan fogyasztott az év utolsó hónapjaiban is. Ebből következően annak sem volt komolyabb jelentősége, hogy az USA gazdasága lassulni kezdett, de az emberek nem fogták vissza vásárlásaikat, a fogyasztás éves szinten a gazdaságnál gyorsabb bővülést mutatott.

A kínai befolyásoltságú amerikai gazdasági folyamatoknak az eredménye, hogy Trichet EKB-elnöknek nem kellett meglepnie senkit sem megnyilatkozásaival. Arról nincs szó persze, hogy nem folytatódik az irányadó kamat korrekciója, de ezzel most ráér az EU jegybankja. Mint arról már beszámoltunk, 3,50 százalékon maradt az irányadó, kéthetes refinanszírozási kamatminimumát, de  az elemzők az első félév végére már 4 százalékos alapkamatot gondolnak reálisnak.

Az EKB 2,1-2,3 százalék között várja a 2006-os évi átlagos euróövezeti inflációt, a szeptemberi 2,3-2,5 százalékos előrejelzés helyett. Idénre 1,5-2,5 százalékot várnak - 2,0 százalékos sávközéppel - a korábbi 1,9-2,9 százalékos becslés helyett, bár az év elején még az infláció növekedésére számítanak. Az EKB jelenlegi, 2008-as előrejelzési sávja szélesebb mint korábban, 1,3-2,5 százalék, 1,9 százalékos sávközéppel, évi átlagban először 2 százalék alatt 1999 óta, annak ellenére, hogy a gazdasági   növekedésre az eddiginél erősebb előrejelzést ad a bank.

Miért nem mellékes mindez számunkra így, az évkezdés időszakában? Azért nem, mert a nyugodt, kiszámítható Amerikától és áttételesen Kínától függő Európában e hetekben elégséges volt saját dolgainkra koncentrálni. A forint tehát az euróval szemben békésen erősödgetve 250-254 közötti sávban ellehet, a monetáris tanács sem gondolta azt a legutóbbi döntéshozó ülésén, hogy hozzá kellene nyúlnia a kamathoz. A jegybanki megnyilatkozások is mutattak némi kormány-közeli jelleget, s ez egyelőre a piacot is megnyugtatta.