A jogi keretek betartása esetén sem a tagoknak, sem a vezető tisztségviselőknek, illetve vezetőknek nem kell tartaniuk a korlátlan felelősségük megállapításától vagy büntetőjogi felelősségre vonástól. Az új szabályok megalkotásának az volt a célja, hogy a hitelezők a lehető legkisebb veszteséggel tudják lezárni a megszűnő gazdálkodószervezettel fennálló kapcsolataikat, és ennek megvalósulása érdekében megfelelő szankciókat rendelt, amelyeket csak akkor alkalmaznak, ha annak törvényi feltételei bekövetkeznek.
A jogeset
A kereskedelmi tevékenységet sikeresen folytató kft.-vel tartós üzleti kapcsolatban álló cégek egy idő után az úgynevezett. körbetartozás miatt nem tudták megfizetni a megvásárolt árú ellenértékét, ennek következményeként a kft. sem tudta kifizetni a beszállítóit. Az ügyvezetők a tisztességes üzleti szándékuk kifejezése jeléül írásban többször is elismerték a kft. fennálló tartozásait, és - a kinnlevőségeik megtérülésének várható időpontjaira figyelemmel - határidő-hosszabbítást kértek a tartozások rendezésére. A kft. kinnlevőségei azonban nem folytak be, így a kft. a módosított határidőben sem tudott fizetni. Ezért az ügyvezetők a kft. tartozásának elismerésére és további fizetési haladékkal vállalt fizetéssel újabb és újabb nyilatkozatot tettek hitelezőiknek. Amikor pedig már végképp reménytelennek látták a kft. fizetőképességét, gondoltak egyet, és az egyik sajtóhirdetésben megjelent, a "veszteséges cégét rendbe tesszük" ajánlat elfogadásával megbízást adtak egy "szakértő" cégnek arra, hogy "keressen vevőt a kft. megvásárlására".
A megbízás teljesítésének eredményeként a kft. tagjai mint eladók és a szépen felöltöztetett hajléktalanok mint vevők a közvetítővel megjelentek az ügyvéd előtt, aki az üzletrészre vonatkozó adásvételi szerződést írásba foglalta. Az adásvételi szerződésben az eladók, akik ügyvezetők is voltak, a kft. két legrégebbi beszállítójával szemben fennálló tartozás megfizetése érdekében, egy meghatározott összeg erejéig fenntartották maguknak azt a jogosultságot, hogy a kft. számlájára befolyó pénzösszeg kifizetéséről rendelkezzenek. Az adásvételi szerződés rögzítette a kft. negatív értéken álló vagyoni helyzetét, az üzletrészek "vételárát", és a szerződő felek az üzletrészek tulajdonjogának átszállását a szerződéskötés időpontjában jelölték meg. Ezt követően, de az átruházással egyidejűleg, az eladók az ügyvezetői tisztségükről lemondtak, az új tagok pedig módosították a társasági szerződést a székhelyt illetően és az ügyvezetők személyében is. A vevők valójában nem fizettek vételárat, hanem mindezekért megfelelő mértékű pénzbeli ellenszolgáltatást kaptak, a közvetítő céget pedig jutalék illette meg. A kft. a székhelyét másik megyében lévő helységbe tette át, az új ügyvezető pedig az egyik új tag lett, aki meghatalmazást adott az ügyvédnek, hogy a kft. adataiban bekövetkezett változásokat a cégbíróságnál jelentse be. A cégbíróság a benyújtott okiratok alapján a változásokat a cégjegyzékbe bejegyezte.
A kft. számlájára befolyt összegből - az üzletrész-adásvételi szerződésben meghatározott összegre fenntartott rendelkezési jog alapján - a volt tagok (ügyvezetők) átutalták a két legrégebbi beszállító részére a kft. tartozását.
A cégbíróság a változások bejegyzését követően két év elteltével észlelte, hogy a kft. a székhelyén nem található, az ügyvezetője és a tagjai elérhetetlenek, ezért a kft.-t - végelszámolási vagy felszámolási eljárás lefolytatása nélkül - hivatalból törölte a cégjegyzékből.
A kft. hitelezői a törléssel megszűnt kft.-vel szemben fennálló igényüket a kft.-től már nem tudták igényelni, ezért feljelentést tettek csődbűntett miatt. A feljelentésnek vádemelés lett a következménye, és a büntetőeljárásban született jogerős ítéletében a bíróság a kft. eredeti tagjait (ügyvezetőit) társtettesként elkövetett csődbűntettben bűnösnek mondta ki, és a közvetítő büntetőjogi felelősségre vonása sem maradt el.
A kft. hitelezői az igényüket az üzletrészüket átruházó eredeti tagokkal (ügyvezetőkkel) szemben kívánják érvényesíteni, arra hivatkozva, hogy a megszűnt cég tartozásaiért a volt tagok a saját vagyonukkal korlátlanul felelnek, ugyanis a hitelezők rovására visszaéltek a kft. elkülönült jogi személyiségével és korlátlan felelősségével, illetve a kft. vagyonát más személyek - a kielégített hitelezők - javára úgy csökkentették, hogy tudták, illetve tudniuk kellett, hogy ezáltal a kft. a kötelezettségeit harmadik személyek (más hitelezők) részére nem lesz képes teljesíteni. Vajon sikeres lehet-e az igényérvényesítésük?
A csődbűncselekmény fogalmaA büntető törvénykönyv (Btk.) hatályos rendelkezései szerint, aki a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény (Cstv.) hatálya alá tartozó szervezet fizetésképtelenséggel fenyegető helyzete esetén a tartozása fedezetéül szolgáló vagyon elrejtésével, eltitkolásával, megrongálásával, megsemmisítésével, használhatatlanná tételével; színlelt ügylet kötésével vagy kétes követelés elismerésével; az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes módon veszteséges üzletbe kezdéssel, illetve továbbfolytatásával; vagy az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes más módon vagyonát ténylegesen vagy színleg csökkenti, és ezzel hitelezőjének vagy hitelezőinek kielégítését részben vagy egészben meghiúsítja, bűntettet követ el, és 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ugyanígy büntetendő az is, aki a Cstv. hatálya alá tartozó gazdálkodószervezet fizetésképtelenné válását vagy annak látszatát az előbbi magatartások valamelyikével előidézi, illetve hitelezőjének vagy hitelezőinek kielégítését részben vagy egészben meghiúsítja. Még súlyosabban (2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztéssel) büntetendő mindez, ha a cselekmény a gazdasági életben súlyos következményekkel jár.
A büntetés azonban csak akkor szabható ki, ha a csődeljárást megindították, vagy a felszámolást elrendelték, illetve a felszámolási eljárás megindítása törvény kötelező rendelkezése ellenére nem történt meg.
Aki a felszámolás elrendelését követően valamely hitelezőjét a Cstv.-ben meghatározott kielégítési sorrend megsértésével előnyben részesíti, vétséget követ el, és 2 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A Cstv. a gazdálkodószervezet vezető tisztségviselőjének előírja, hogy a felszámolási eljárás megindítása iránti kérelmét a bíróságnál terjessze elő, ha a szervezet a tartozását (tartozásait) az esedékességkor nem tudta vagy előreláthatólag nem tudja kielégíteni.
A törvényi rendelkezésekből megállapíthatóan az ismertetett ügyben a kft. volt tagjai a csődbűntettet nem az üzletrészek eladását tartalmazó színlelt ügylettel követték el, hiszen az üzletrészek ingyenes átruházásával nem a kft. vagyona csökkent, hanem valójában az üzletrészét átruházó tag magánvagyonában következett be változás. A kft. volt ügyvezetői (illetve tagjai) a csődbűntettet azzal a magatartásukkal követték el, hogy a kft. gazdasági tevékenységét az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes módon tovább folytatták, és a kft. felszámolási eljárását a törvény kötelező rendelkezése ellenére nem kezdeményezték. A már fizetésképtelen helyzetben lévő kft. számlájára befolyt pénzösszeg átutalásáról két hitelező részére pedig úgy intézkedtek, hogy tudták, illetve tudniuk kellett, hogy azzal részben vagy egészben meghiúsítják a kft. többi hitelezőjének a kielégítését.
Az üzletrész-átruházáson alapuló tagváltozás
A kft. cégbejegyzésétől kezdődően a tagok jogait és a társaság vagyonából őket megillető hányadot az üzletrész testesíti meg. Az üzletrész mértéke - ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik - a tagok törzsbetétéhez igazodik. Az üzletrész forgalomképes, elvileg bármilyen jogcímen (adásvételi, ajándékozási, csere stb.) átruházható, de átruházását a társasági szerződés kizárhatja vagy korlátozhatja, kivéve az adásvételi szerződésen kívüli jogcímen való átruházást, amit lehetővé kell tenni, azonban a kívülállóra ruházás a társaság beleegyezéséhez köthető, ha a társasági szerződés a beleegyezés megadásának, illetve megtagadásának feltételeit is szabályozza.
Az üzletrész tulajdonosának megváltozását az üzletrész megszerzője köteles 8 napon belül bejelenteni az ügyvezetőnél a tagjegyzékbe való bejegyzés végett, és az ügyvezető a bejegyzést köteles bejelenteni a cég székhelye szerint illetékes cégbíróságnál.
A 2006. július 1-jén hatályba lépett társasági törvény az üzletrész átruházását írásbeli alakhoz köti, és 2007. szeptember 1. előtt indult tagváltozás bejegyzése iránti kérelem mellékleteként az írásba foglalt üzletrész-átruházási szerződést be kellett nyújtani a cégbírósághoz. Ez a rendelkezés több szempontból is támadást kapott. Ezért a 2007. szeptember 1-jén hatályba lépett törvénymódosítás értelmében az üzletrész-átruházási szerződést már nem is kell a cégiratokhoz csatolni. Ennek következményeként az üzletrész-adásvételi szerződésen alapuló tagváltozás cégbejegyzési eljárásában a cégbíróság az üzletrész-átruházási szerződést tartalmilag nem vizsgálhatja, az átruházással kapcsolatos esetleges jogvita egyéb peres eljárásra tartozik. Ezzel megegyező volt a korábbi cégbírósági gyakorlat az üzletrész-átruházási szerződés csatolásától függetlenül.
A cégbíróságnak nem volt hatásköre annak vizsgálatára, hogy a tagsági jogukat átruházó tagok és lemondott ügyvezetői fenntarthatták-e a kft. bankszámlája felett valamilyen mértékben a rendelkezési jogot, a kft. vagyoni helyzetéhez viszonyítottan értékarányos-e a szerződésben rögzített vételár, fennállt-e már a vezető tisztségviselőknek a felszámolási eljárás kezdeményezése iránti kötelezettsége. E körben az üzletrész-adásvételi szerződés írásba foglalásánál közreműködő ügyvédnek volt tájékoztatási kötelezettsége. A cégbíróság tehát a változásbejegyzési eljárásban az előbbiekben ismertetett kérdésekben nem is vizsgálódhatott.
