Az energiaszektor eddigi történetének legnagyobb kihívása előtt áll - derül ki a PricewaterhouseCoopers legújabb tanulmányából. A felmérésben résztvevő vállalatok vezetőinek közel kétharmada úgy véli, hogy a következő tíz évben jelentősen csökkenteni kell a környezeti terhelést, új üzemanyagforrásokra van szükség, új technológiákat kell kidolgozni, továbbá javítani kell a vevőszolgálati kapcsolatokat. Emellett a többség politikai téren is komoly változtatásokat lát szükségesnek. A PricewaterhouseCoopers legfrissebb tanulmányának összeállítása során 43 ország 116 cégvezetőjét kérdezték az ágazat jövőjéről. Jelzésértékű, hogy a válaszadók 80%-a szerint a jelenlegi politikai és szabályozási környezet akadályozza meg a kihívásokra való hatékony reagálást. A véleményekből azonban kiderül, hogy politikai téren komoly változásra csak egy krízishelyzet - például környezeti sokk vagy a kínálat drasztikus visszaesése - után lehet számítani.
Az ágazatban érdekelt vállalatok vezetőinek kétharmada egyetért ugyan a kiemelkedő fontosságú változtatások szükségességében, nagyobb részük mégsem jellemezné forradalminak azokat. Ez a kettősség főként Európában érezhető (72%), ahol a többi között a kereslet és a kínálat között fennálló egyensúlytalanságból, a kényes infrastrukturális kérdésekből, illetve a környezetvédelmi aggodalmakból adódóan az ágazat egymással ütköző kihívásokkal küszködik.
A válaszokból arra lehet következtethetni, hogy a vállalatok számára a legfontosabb kérdés továbbra is a kínálat biztosítása. Főként igaz ez Európában, ahol az átlagosnál kétszer több vezető véli úgy, hogy az energiaellátásban történt kimaradások száma a korábbi várakozásoknak merőben ellentmondóan emelkedett. A többség szerint a kihívásokra történő hatékony reagáláshoz nagyobb változtatásokra lenne szükség. A megkérdezettek 42%-a nem tartja megfelelőnek a megújuló energiaforrások terén tapasztalható fejlesztések hatékonyságát. A szabályozási rendszer bizonytalansága - amelyet a cégvezetők nagy része a három legégetőbb kérdés egyikének tart - továbbra is negatívan érintik az ágazatot. A tervezett kínálat biztosítása érdekében 2030-ig mintegy 13 ezer milliárd dollár befektetésre lenne szükség az áramtermelés és -szállítás, valamint a gázüzletág infrastrukturális fejlesztése területén. A válaszadók 42% mégis úgy érzi, hogy a kormányok és a szabályozási környezet korlátozza őket a hosszú távú fejlesztési tervek kidolgozásában.
"Jelentésünk újfent felhívta a figyelmet az ágazat és a kormányok, illetve a befektetők közötti együttműködés jelentőségére, amely nélkül elképzelhetetlen a hosszú távú fenntartható megoldáshoz szükséges infrastrukturális, technológiai, környezeti és beruházási fejlesztések megvalósítása. Előrejelzésünk szerint a jövő energiaipara radikálisan eltér a jelenlegi helyzettől. A tulajdonosi összetétel nagymértékben megváltozik, jóval kevesebb, de nagyobb méretű regionális energiatermelő és -szolgáltató vállalat lesz, további fúziókra számíthatunk a szektor minden területén, illetve az infrastruktúra területén folyatódik a privát befektetési alapok tulajdonszerzése. A fogyasztói oldalon egyre nagyobb arányú végfelhasználói részvételre számítunk mind az ipari méretű, mind közepes vagy kisebb energetikai projekteknél" - mondta Almássy Tibor, a PricewaterhouseCoopers regionális energetikai vezetője.
A teljes ágazatban az egyik legfontosabb tényező a technológia, illetve az ahhoz kapcsolódó beruházások - főként a tisztább szénalapú megoldások - amely elengedhetetlen az üvegházhatás csökkentése érdekében. Az energiaforrások közül a szén és az atomenergia felértékelődik, és a legtöbben egyetértenek abban, hogy károsanyag-kibocsátással való kereskedelem kiterjed az egész világra. A tanulmány további fontos megállapításai között szerepel, hogy a földgáz mellett a szén lesz a legfontosabb energiaforrás a következő öt évben. Az Amerikában és Európában megkérdezettek fele szerint a jövőben egyre inkább előtérbe kerül a nukleáris energia a klímaváltozással kapcsolatos félelmek növekedése eredményeként.
