A "járványpszichózis eléri Magyarországot"

A Morgan Stanley bankcsoport citybeli befektetési részlegének felzárkózó térségi közgazdászai három lehetséges beszűrődési csatornát azonosítottak átfogó elemzésükben. Az első az euróövezeti növekedés lassulása, amely lassíthatja a keletiek növekedését is, különösen azokban az országokban - Magyarországon, Csehországban és Romániában -, amelyekben nincs erőteljes hazai kereslet.

Az keresztdevizás ügyletek és az erős kitettség is gond

A második csatorna a nyugati bankok közép-kelet-európai kitettsége, amely jelentős, és jóval meghaladja a görög bankok szerepét a délkelet-európai térségben. Ha a nyugat-európai bankok visszavonulnak, az a hitelkiáramlás már most is szerény ütemű növekedését tovább gyengítheti. Végül a "magától értetődő" járványveszély a pénzpiacokról fenyeget: az euró és a térségi fizetőeszközök közötti kockázatfedezeti keresztdevizás báziscsere-ügyletek felárai máris szélesednek - áll a Morgan Stanley londoni elemzésében.

Amiről nem (csak) Magyarország tehet: töretlenül gyengül a svájci frankhoz képest a forint - forrás: Yahoo Finance

A ház a nyugat-európai bankok közép-kelet-európai szerepéről megállapítja, hogy ezek a bankok "nagy játékosok" a keleti országokban - a térségi bankrendszereknek hozzávetőleg a 80 százalékát birtokolják -, és az euróövezeti szuverén adósokkal szembeni kitettségük miatt felmerült aggodalmak könnyedén elvezethetnek a közép-kelet-európai leányvállalataik iránti elkötelezettségükkel kapcsolatos aggodalmak kialakulásához - áll a Morgan Stanley helyzetértékelésében.

A cég szerint mindazonáltal biztató, hogy a nyugat-európai bankok kitartottak közép-kelet-európai érdekeltségeik mellett 2008-2009-ben, a pénzügyi válság mélypontján, és a térségben végül is erősségnek, nem pedig gyengeségnek bizonyult, ha egy adott ország bankrendszerében a külföldi banki tulajdon dominált. A Morgan Stanley elemzői szerint mindez azonban "nem ok az elbizakodottságra". A 2008-2009-es válság idején a gyenge közép-kelet-európai pénzügyi alapmutatók - a küladósság és a folyómérleg-hiányok - adtak okot aggodalomra, most azonban - jóllehet ezek az alapmutatók ma már sokkal jobban festenek - a fő aggodalomforrást az euróövezeti szuverén adósok általános egészségi állapota jelenti, ami potenciálisan sokkal súlyosabb ügy - fogalmaznak a Morgan Stanley londoni szakértői.

Csütörtökön sok minden eldőlhet

A görögországi adósságválsággal fog foglalkozni az euróövezeti országok állam- és kormányfőinek csütörtöki brüsszeli találkozója. Jean Leonetti, az uniós ügyekért felelős francia miniszter ezzel kapcsolatban nyilatkozva megerősítette, hogy az érintett országok közötti tárgyalásokon teret nyerő javaslatok egyike egy banki különilleték bevezetése. Úgy vélte, ennek az adna értelmet, hogy nem kellene a bankokat közvetlen beavatkozásra kényszeríteni, és ezáltal el lehetne kerülni, hogy a pénzügyi piacok szempontjából "negatív esemény" történjék. A csütörtöki csúcsértekezlet fő célja, hogy egy Görögországot hitelekkel segítő újabb nemzetközi támogatási program főbb pontjairól szülessen döntés. Több euróövezeti ország azonban ragaszkodik ahhoz, hogy az új programból a magánszektor, azaz a bankok is kivegyék a részüket.

Pedig igyekeztek

A ház az általános járványkockázattal kapcsolatos fejtegetésében kiemeli, hogy a közép-kelet-európai országok költségvetési alapmutatói "nagyságrendekkel jobbak", mint "szinte bárhol az euróövezetben". Még Magyarországnak is - ahol pedig a legmagasabb a közép-kelet-európai térségen belül a hazai össztermékhez mért adósságráta - egyensúlyos elsődleges mérlege van, amivel "kevés ország dicsekedhet". A térségnek azonban jelentős rövid lejáratú külső kötelezettségei vannak, amelyeket rendszeres időközönként meg kell újítani. Ha a központi euróövezeti piacokat stressz sújtja (sokak szerint ez már az euró végjátéka), és általános kockázatkerülés alakul ki, az korlátozott tőkehozzáféréshez és finanszírozási aggodalmakhoz vezethet a közép-kelet-európai térségben. Ezek a tényezők tették szükségessé az EU és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerepvállalását 2008-2009-ben - áll a Morgan Stanley elemzésében.

A ház londoni szakértői szerint ha a "járványpszichózis eléri Közép-Kelet-Európát", a 2008-ban történtekből levonható tanulság az, hogy a piac az adott témára, és "képtelen a különbségtételre". Így fordulhatott elő például, hogy 2008 végén a cseh piacok is zuhantak, jóllehet a cseh háztartásoknak nem is voltak devizaalapú adósságaik, alacsony volt az államadósság és a folyómérleg-hiány, a cseh bankrendszer pedig szilárdan állt a lábán.

A piacok lényegében képtelenek voltak megkülönböztetni a "jó" és a "rossz" közép-kelet-európai adósokat, és egyszerűen a közelség a nyomás alatt lévő országokhoz - Magyarországhoz és Romániához - elégséges volt annak a következtetésnek a levonásához a piacon, hogy "Csehország is csak egyike a közép-kelet-európai országoknak, és mint ilyen, semmiben nem különbözik a többitől" - áll a Morgan Stanley londoni részlegének átfogó járványkockázati elemzésében.

Európa lemarad

A Royal Bank of Scotland (RBS) londoni felzárkózó térségi elemzői is részletes elemzést állítottak össze. Az RBS szakértői is arra a következtetésre jutottak, hogy jóllehet a nyugat-európai bankok jelentős tulajdonosi súlya a felzárkózó európai térségben elvileg fogékonnyá teheti az országcsoportot az eurójárványra, a Lehman-összeomlás utáni válság tapasztalatai azonban "viszonylag biztatók" abban az értelemben, hogy a nyugati bankok - a nem teljesítővé vált kinnlevőségek magas keleti aránya ellenére - megtartották befektetéseiket a térségben.

Az RBS szakértői szerint így a járvány átterjedésének elsődleges útvonala a reálgazdaság és a kereskedelem lehet. Az európai növekedést "szinte minden forgatókönyv szerint" lassítani fogják a tartós költségvetési megszorítások és a kilátásokkal, valamint a bankkockázattal kapcsolatos, általában is gyenge hangulat.

A felzárkózó Európa számára - amely egyre nagyobb mértékben beágyazódik az európai gazdaságba - ez mindenképpen rossz hír, mivel a nyugat-európai lassulás tovább fékezi a "máris kiábrándító" közép-kelet-európai kilábalási ütemeket - vélekednek elemzésükben az RBS londoni közgazdászai. A ház emiatt arra számít, hogy a felzárkózó Európa a globális felzárkózó térségen belül le fog maradni a gazdasági növekedés ütemét tekintve.

Nincs új a nap alatt

A mostanihoz hasonló gazdasági folyamatok játszódtak le az 1929–1933-as válság előtt és a hetvenes években is, amikor a vas- és acélipar kifulladása vezetett olajárobbanáshoz és a „petrodollárok” megjelenéséhez – mondja dr. Artner Annamária főiskolai tanár, a Világgazdasági Kutatóintézet kutatója. A bankok a náluk halmozódó megtakarításokat a fejlődő országokba helyezték ki, így azok olcsó forráshoz jutottak, amelyből importálni tudtak. Így új piacuk lett a fejlett világban már lejárt technológiáknak, az ott már elavult áruk is vevőre találtak. A tőkekihelyezésből, a termékek eladásából és a kamatokból keletkező nyereségből az Egyesült Államokban és a fejlett nyugat-európai országokban újrastrukturálták a termelést, már a mikroelektronikára alapozva.

Ezzel a piacok új lendületet vettek. Bár voltak válságjelek – például a megugrott munkanélküliség –, az áthárítási mechanizmussal a krízist elkerülte a világ. A ’89-es kelet-közép-európai rendszerváltással keletkező újabb piacok ismét lendületet adtak a nyugati tőkének. Ekkor indult az internet, amely lehetővé tette a digitális információáramlás elterjedését. Az információtechnológiai boomra ült fel Amerika és Írország is. Amikor 2000-ben ez a szektor is kifulladt, a tőke elindult a pénzügyi szférába. Így a konjunktúra tovább élt mindaddig, amíg be nem bizonyosodott, hogy a tőkén elért nyereséget a termelőszféra már nem tudja kielégíteni. Ez történt 2008-ban. Az újabb lendületet adó technológiai váltás azonban késik, így továbbra is csak a kormányzati ösztönzők hatására tudnak a gazdaságok némi növekedést produkálni. Korántsem olyan mértékűt, ami egy konjunktúra beindulását jelezné.