A hazai gazdaságban – a 2004-ben kilátásba helyezett uniós csatlakozás stabilizáló hatása miatt – az év során bekövetkezett világgazdasági negatívumok (dekonjunktúra, növekvő munkanélküliség, a terrorizmus kockázata) kevésbé voltak érzékelhetőek. Enyhén lassuló növekedés volt jellemző a gazdaságra. A munkanélküliség nem nőtt számottevően, a forint felértékelődése miatt az infláció is mérséklődött. A vezető gazdaságok visszaesett exportkeresletét, a külföldi vállalatok hazai telephelyeinek leépítését, gyárak bezárását a költségvetés keresletbővítő politikája ellensúlyozta, aminek következtében egyrészt úgy a reálbérek, mint a fogyasztói és lakáspiaci kereslet bővültek, másrészt ez a beavatkozás a költségvetés és a folyó fizetési mérleg hiányát tovább növelte.

Az MNB előzetes adatai alapján a háztartások nettó pénzügyi megtakarítása az 16 230 milliárd forintot kitevő GDP 4,4%-áról 1,8%-ra csökkent, aminek fő okaként az - állami kamattámogatás mellett nyújtott - lakossági ingatlanhitel állományának nagyarányú (68%) növekedése tekinthető. A vállalatok által képzett jelentős mértékű – a GDP 4,4%-át kitevő - megtakarítások főként – az autópálya építéssel kapcsolatos, 600 milliárd értékű – vállalati tartozások állami átvállalása miatt keletkeztek. Az államháztartás deficitének szembetűnő, a GDP 12,1%-ának megfelelő növekedése árfolyamhatásokat, és az államkötvény-állománynak a kamathalmozódás és élénk piaci kereslet miatt bekövetkezett felértékelődését is tartalmazza.

A pénzügyi közvetítő rendszer által kezelt vagyon a 2001-es 132%-ról 146%-ra bővült, ami a gazdasági szereplők gazdagodásának, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok élénkülésének és pénzügyi termékek iránti kereslet fokozódásának bizonyítéka. A külföld csökkenő tartozásai miatt jelentősen javította a bankrendszerrel szembeni nettó pozícióját, a kormányzat viszont továbbra is nettó hitelfelvevőként szerepelt a gazdaságban.

A 2003. januári valutaspekulációs roham során az MNB 15-16-án a valutasávos árfolyam mechanizmus védelmében 5 milliárd eurós intervenciós forinteladással azonnal gyengítette a forintot az euróhoz képest, így a forint felértékelésére spekuláló – alapvetően külföldi – befektetők jelentős árfolyamveszteséget szenvedtek el. A belföldi bankokat a jegybanki kamatláb csökkentése miatt ugyan veszteség érte a szabad likviditásuk befektetési lehetőségeiket rontva, ezt azonban részben ellensúlyozták a korábbinál nagyobb állományok, valamint a jóval nagyobb ügyleti forgalom – áll a tanulmányban.

A kettővel 39 résztvevőre csökkent bankszektor fejlődése 2002-ben sajátosan alakult. Az első háromnegyed évre jellemző egyre gyorsuló hitelezés forrásait a bankok leginkább likvid eszközeik átcsoportosításával oldották meg, így az összesített mérlegfőösszeg nominálisan mindössze 4,5%-kal növekedett, ezzel szemben októbertől – a lakossági bér és jövedelem növekedés és az EU-csatlakozásra pozitív eredményt adó ír népszavazás miatt - nagymértékű forrásbevonás indult el, amely során az év végére a mérlegfőösszeg – a szeptemberi adatokhoz képesti 9%-os növekedéssel – elérte az 10825 milliárd forintot.

A szövetkezeti hitelintézetek szektorának dinamikus fejlődése eredményeképpen a az összesített mérlegfőösszeg a bankokénál nagyobb mértékben (22,1%) nőtt, az év végére elérve a 779 milliárd forintot. Az ügyfélbetétek regisztrálták a legnagyobb növekedést, ezek 2002 végére a szektor összes forrásának 90,1%-át tették ki. Az állami támogatású lakáscélú hitelek állománynövekedése volt a leggyorsabb (36,4%) a szektor mérlegének eszjöz oldalán. A szektor adózás előtti eredménye 39,1%-kal volt magasabb, mint 2001-ben, elérve a 8,9 milliárd forintot.

A szövetkezeti hitelintézeteknél nagyobb súllyal (5,1%) szerepelnek a 2002-ben 49,1%-os mérlegfőösszeg növekedést produkáló pénzügyi vállalkozások a pénzügyi szektor szerkezetében. A nagyfokú koncentráltságot mutató pénzügyi vállalkozások piacán (az összes vállalkozás többnyire banki tulajdoni hátterű 10%-ának részesedése több mint 70%) a pénzkölcsönzési és lízing tevékenység örvendett nagy sikernek. A szektor 2002-es adózás előtti eredménye dinamikusan – 35%-al – 24,1 milliárd forintra nőtt.

A piaci struktúra főbb vonásainak változatlansága mellett, két spekulációs hullám keretében, a – 32%-os adózás előtti eredmény (4,4 milliárd) növekedést produkáló - befektetési szolgáltatók lehetőségei kibővültek, így például a több éve stagnáló származékos ügyletek piaca rendkívül aktívvá vált, továbbá gyors ütemben nőtt a bizományosi – megbízásos – ügyletek volumene is. A feléledt piacok az ügyfélkör – árfolyamértéken számolt – 10 934 milliárd értékű vagyonát vonzották, ami 40%-kal több mint 2001-ben.

A többségében közvetlen külföldi tulajdonban levő biztosítási szektor adózás előtti eredménye 28 milliárd forintra rúgott, ami 35,6%-os növekedés az előző évhez képest. A legdinamikusabb fejlődést a nem életági díjbevételek mutatják, amelyek növekedési üteme – a többi díjbevételhez hasonlóan - meghaladják az éves átlagos infláció ütemét.

További koncentráció ment végbe mind a magán, mind az önkéntes nyugdíjpénztári ágon. A pénztári szektorban felhalmozott vagyon a GDP 5%-át teszi ki, bevezetése óta mért növekedő tendenciája enyhén lassult, aminek fő oka az 1999-től megfigyelt telítődés. A magánnyugdíj-pénztárakban az egy főre jutó vagyon 47%-os gyarapodást mutatott, így 2002 decemberében elérte a 185000 forintot, ami a havi nettó átlagbér közel 2,5-szerese. Az egészségpénztárak szolgáltatásai az év folyamán 5,5 milliárd forintot, míg az önsegélyező pénztárak 2,7 milliárd forintot tettek ki, amely 66, illetve 34,2 százalékos növekedés 2001-hez képest.

(n. t.)