Több száz javaslat érkezett a lakosságtól, szakemberektől a Pénzügyminisztérium januárban meghirdetett akadálymentesítési adózási csomagjához. A tárca szakemberei valamennyi javaslatot megvizsgálta, és résben ezekből, részben más szakértői anyagok felhasználásával összeállították azt a csomagot, amely rövidtávon szolgálja egy vállalkozás-barátabb adórendszer létrehozását.

A csomag elkészült. Megvitatta az adóreform bizottság, megkezdődött a tárcaegyeztetése és várhatóan rövidesen a kormány is döntést hozhat róla. A kedvező kormánydöntést követően márciusban 3-án kerülhet a csomag a parlament elé, és a várható menetrend szerint a Tisztelt Ház április elejéig módosíthatja az érintett adójogszabályokat.

A Pénzügyminisztérium továbbra is várja a lakosság adózással kapcsolatos javaslatait, ám most már olyan ötletek érkezésére számít, amelyek az adóreform munkálatainak gyors előrehaladását segítik. A honlap a www.pm.gov.hu név alatt érhető el.

A fiskális tárca sajtóosztálya szerkesztőségünknek elküldte az akadálymentesítő csomag fontosabb "tételeit". Ezeket tesszük most közzé.

A munkábajárás költségterheinek enyhítése

Amennyiben a munkavállaló a munkába járását nem helyközi tömegközlekedési szolgáltatás igénybe vételével oldja meg, úgy problémaként jelentkezik az ezzel járó költségek adóvonzata.

A személyi jövedelemadót érintő javaslatunk az, hogy a személygépkocsival történő munkába járás költségtérítésének jelenleg 3 Ft/km átalányösszegét felemeljük.

A jelenlegi gyakorlat szerint a társasági adóban felhasznált elhatárolt veszteség csak fix összeg lehet, és ezért adóhatósági revíziók következtében utólag megemelt adóalap ellentételezésére nem használható fel.

Javaslatunk értelmében az adóalap utólagos - bármilyen okból, így revízió vagy önrevízió végett történő - növekedése esetén a rendelkezésre álló elhatárolt veszteségek felhasználhatók.

További gondot jelent, hogy a jelenlegi szabályok szerint a veszteségelhatárolás csak adóhatósági engedéllyel történhet, ha a költség, ráfordítás meghaladja az árbevétel 50%-át. 

Javasoljuk az árbevétel helyett a bevételekhez történő viszonyítás bevezetését, és a jövőben nem kell majd kérni az engedélyt, ha adózónál az adóalap ugyan negatív, de az adózás előtti eredmény nulla vagy nyereség. Így kevesebb adózónak kell engedélyt kérnie.

A naptári évtől eltérő üzleti évet alkalmazók beruházási adókedvezménye

Ha a vállalkozás naptári évtől eltérő üzleti évre tér át a társasági adókedvezmény igénybevételének időszakában, akkor ma 10 naptári évnél rövidebb időtartam alatt keletkező adóból lehet a beruházási adókedvezményt érvényesíteni.

Szándékunk szerint, ha a 10. naptári év nem azonos a 10. adóévvel, akkor ezen adóév 10. naptári évre eső napjaival arányos adó terhére lehet a jövőben igénybe venni a beruházási adókedvezményt.

A naptári évtől eltérő üzleti év bejelentése

A hatályos szabályok szerint az üzleti év mérlegforduló napjának megváltozásáról az adózó a változás évét megelőző naptári év augusztus 15. napjáig, tehát a változást akár több, mint egy évvel megelőzően tesz az adóhatóságnál bejelentést. 

Az Adózás rendjéről szóló törvény (Art.) módosításával a bejelentést az üzleti év mérlegfordulónapjának megváltozásáról hozott és a létesítő okiratban rögzített döntéstől számított 15 napon belül kell megtenni.

Az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében a bevallási kötelezettségek egyszerűsítését tervezzük az előtársasági időszak adókötelezettségei vonatkozásában.

Az Art. tervezett módosítása következtében az általában rendkívül rövid előtársasági időszakról nem kell majd külön bevallást benyújtani, az erre az időszakra vonatkozó bevallást a következő adómegállapítási időszak bevallási kötelezettségével egyidejűleg kell teljesíteni.

A fejlesztési adókedvezmény igénybevételéhez kapcsolódó adminisztráció egyszerűsítése

Jelenleg a fejlesztési adókedvezmény igénybevétele a Pénzügyminisztériumhoz benyújtott kérelem alapján lehetséges. Az eljárás lefolytatása lassíthatja a beruházás megkezdését.

A jövőben csak azokhoz a nagyberuházást tartalmazó fejlesztési programokhoz kell engedélyt kérni, amelyekhez az Európai Bizottság hozzájárulása szükséges (ez a gyakorlatban a 100 millió euró feletti beruházásokat jelenti, akkor, ha az igényelt támogatás meghaladja a 100 millió eurós beruházási programhoz adható támogatást).

A széndioxid kereskedelem révén elért jövedelem fele legyen levonható a társasági adóalapból, ezzel Magyarország e kereskedelem központjává válhat.

A helyi iparűzési adóhoz kapcsolódó adóalap-csökkentés feltétele, hogy az adózónak az adóév utolsó napján nincs köztartozása. A köztartozás fogalma nemcsak adótartozást jelent, nehezen értelmezhető és alkalmazható ez a rendelkezés.

Elképzelésünk szerint az Art. szerinti köztartozás helyett az állami és önkormányzati adóhatóság felé fennálló köztartozás válna kizáró okká.

A göngyölítés módszere miatt általános forgalmi adónemben előfordul, hogy egy hiba több egymást követő bevallás önellenőrzését is szükségessé teszi. Ezekre az esetekre a hatályos törvény méltányos önellenőrzési pótlékszámítási szabályt ír elő, ennek alkalmazását viszont az adóhatóságtól külön kérnie kell az adózónak.

Az Art. módosításával az önellenőrzést végző adózó a feltételek fennállta esetén engedély nélkül alkalmazhatja a mérsékelt pótlékszámítási előírásokat.

Az előlegfizetésre kötelezett adózónak lehetősége van arra, hogy az előző időszak adatai alapján fizetendő előlegének mérséklését kérje, amennyiben számításai alapján a tárgyévi kötelezettsége attól kevesebb lesz. Ha utóbb kiderül, hogy indokolatlan volt az előlegmérséklés, 20%-ig terjedő mulasztási bírság szabható ki, viszont eltérő a jogértelmezés a bírság alapjának megállapításában.

Az Art-t módosítanánk a bírság alapjának egyértelmű szabályozása érdekében. Eszerint a bírság alapja az eredetileg fizetendő és a mérsékelt előleg különbözete.

A vállalkozási tevékenységhez használt tárgyi eszközben (pl.: személygépkocsiban) bekövetkezett elemi kár miatt a vállalkozás által fizetett felelősségbiztosítás keretében kapott kártérítés összegével nem csökkenthető az eva alapja ellentétben azzal az esettel, ha az adóalany a károkozótól vagy annak felelősségbiztosítójától, vagy harmadik személytől a káreseménnyel kapcsolatosan kap bevételt.

Indokolt elemi kárra tekintettel a biztosítótól kapott kártérítés összegének adóalapból történő levonhatóságát lehetővé tenni.

Jogbizonytalanságot jelent, hogy az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási program keretében juttatott értékpapír és a dolgozói részvény program keretében juttatott értékpapír után kell-e ajándékozási illetéket fizetni.

A jogbizonytalanság megszüntetése érdekében indokolt az Illetéktörvény módosítása.

A lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak), valamint ilyen ingatlanon alapított vagyoni értékű jognak a megszerzéséhez kapcsolódó feltételes illetékmentesség véglegessé válásához szükséges a beépítés tényét igazoló használatbavételi engedélyhez kapcsolódó igazolási rend egyszerűsítése.

Itt a magánszemélyek számára könnyítést jelentene az igazolási rend egyszerűsítése, hogy a 4 év elteltével az illetékhivatal megkeresné az illetékes építésügyi hatóságot annak érdekében, hogy igazolja, a lakóházra a használatbavételi engedély kiadása megtörtént-e. Így nem az ügyfélnek kellene az igazolást bemutatni, hanem azt helyette - hivatalból - az illetékhivatal kérné meg.

Az Illetéktörvény jelenleg csak a családi gazdálkodó számára biztosítja a termőföld illetékmentes megvásárlását.

Javaslatunk az, hogy az illetékmentességet a regisztrált mezőgazdasági termelőknek biztosítjuk, amivel jelentősen bővítenénk a jogosultak körét.

Helyi iparűzési adó-alap egyszerűsített megállapításának bejelentése

A helyi iparűzési adó-alap egyszerűsített megállapításának bejelentését az adóévet megelőző évről szóló bevallással egyidejűleg kell megtenni. A határidő elmulasztásával elvész az adminisztrációs egyszerűsítés lehetősége.

Javasolt a helyi adótörvény olyan értelmű módosítása, mely az adóévről szóló bevallás benyújtására előírt határidőig hosszabbítja meg az adóévi egyszerűsített adóalap-megállapításról szóló bejelentés határidejét. Ez már vonatkozna a 2005. évben kezdődő adóévre is.

Az üzleti kapcsolatok biztonságát szolgálhatja, ha az adózók meggyőződhetnek arról, hogy üzleti partnerük regisztrált adóalany.

Az adózás rendjéről szóló törvény adótitok rendelkezésének módosítását tartjuk indokoltnak, így az interneten keresztül ellenőrizhetővé válnának az adatok.

A foglalkoztatási törvény keretében szabályozott vállalkozói járulék kötelezettség teljesítésének módja vitatott és gondot okoz különösen a társas vállalkozások tagjai számára.

Korrekciós módosítással egyértelműsíthető a fizetésre kötelezettek köre és a többes jogviszony kezelése. Mindezen túl változna a társas vállalkozók kötelezettségére vonatkozó szabályozás, azaz a társas vállalkozás végezné a jövőben a kötelezettség megállapítását, levonását, befizetését és bevallását.

Módosítási javaslatunk értelmében lehetővé válik, hogy április elsejétől az elektronikus bevallást választó magánszemélyek 1%-os nyilatkozatukat is elektronikus úton tegyék meg.