A GKI Gazdaságkutató Rt.-nek - az Erste Bank együttműködésével készült – előrejelzéséből kitetszik: az ipari termelés volumene tavaly az első negyedévben stagnált, a IV. negyedévben viszont mintegy 10 százalékkal bővült. Az export euróban mért bővülése az utolsó négy hónap közül háromban meghaladta a 10 százalékot, decemberben a 20 százalékot is. A GDP növekedése így 2003-ban feltehetőleg elérte a 3 százalékot. Idén további gyorsulás, 3,5 százalék körüli növekedés várható. Ugyanakkor változás megy végbe a belső felhasználás szerkezetében, míg tavaly a fogyasztás 7, a beruházások 3 százalék körül bővültek, idén fordított dinamika, a beruházások 8, a fogyasztás 2 százalékos emelkedése valószínű. Ezzel is összefügg, hogy az építőipar a 2003. évinél jóval gyorsabban, a kereskedelem viszont lassabban fejlődik.

A foglalkoztatottak száma éves átlagban a költségvetési szektorban érezhetően, az üzleti szférában minimálisan emelkedett. Az év végén azonban a közigazgatásban, az oktatásban és az egészségügyben már csökkent a foglalkoztatottak száma 2002 decemberéhez képest. A versenyszférában 9, a költségvetésiben csaknem 18 százalékkal emelkedtek a bruttó keresetek. Ez utóbbiaknál az év első nyolc hónapjában még 20, az utolsó négy hónapban már csak 7 százalék körüli volt a növekedés. A reálkeresetek 9,2 százalékkal voltak magasabbak a 2002. évinél. Idén viszont a bérek vásárlóereje csak 1 százalékkal lesz nagyobb a tavalyinál.

A külső egyensúly 2003-ban sokat romlott, azonban trendváltásra utal, hogy a külkereskedelmi és a folyó fizetési mérleg hiánya az utolsó negyedévben már kisebb volt, mint egy évvel korábban. Idén - főleg a beruházási fellendüléshez kapcsolódóan - a külkereskedelmi hiány még emelkedni fog, ezt azonban részben ellentételezi az idegenforgalmi aktívum bővülése. A GDP 5,6-5,8 százalékát kitevő tavalyi hiány idén várhatóan 5,5 százalék alá csökken.

A kormány szerint az államháztartás EU módszertana szerint számított hiánya 2004-ben a GDP 4,6 százalék lesz, míg a pénzforgalmi szemléletű, vagyis a tényleges havi pénzmozgásokat összegző deficit 5,8 százalék körül várható. A kormány feltehetőleg valóban mindent el fog követni, hogy a hiány ne legyen magasabb ennél, a hitelessége szempontjából immár kulcsfontosságú szintnél.

A következő hónapokban az áremelkedés még átmenetileg gyorsul, 7 százalék fölé kerül, az év végére azonban ismét 5,5-6 százalék között várható.

Az Ecostat lényegében hasonló előrejelzést ad a pénzromlás alakulásáról, számításai szerint 6,5 százalékos éves átlagos inflációra számít 2004-ben A fogyasztói árak januárban a várakozásokat meghaladó mértékben, 6,6 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest. Az áremelkedés legfontosabb összetevője az áfa és jövedéki adókulcsok változása volt. Minthogy az adóváltozás a korábban vártnál nagyobb mértékben épült be a fogyasztói árakba, az ebből adódó inflációs többlet elérheti az 1,5 százalékpontot, ami kissé meghaladja az Ecostat korábbi várakozásait. A nettó inflációs mutatóban ugyanakkor nem számolnak magasabb emelkedéssel, hiszen a fogyasztás lassabb növekedését prognosztizálják. A reáljövedelmek várhatóan nem emelkednek 1 százaléknál magasabb mértékben. A jegybank februári inflációs jelentésében a piaci várakozásoknál magasabb inflációs prognózissal állt elő. A prognózis távolodása az inflációs céltól a monetáris szigor fenntartását jelzi, az irányadó kamatot a közeljövőben várhatóan nem csökkenti a jegybank. A bejelentés a devizapiacon a forint euróval szembeni erősödését eredményezte. Az árfolyam gyengülésének veszélyétől tartó jegybank – vélelmezi az Ecostat - várhatóan még hónapokig kitart a magas kamatszint mellett.

Ez a gazdaságelemző intézet is úgy látja, hogy a magyar gazdaság 2004-ben gyorsuló ütemben növekedhet. Ennek külső vetülete az, hogy az Egyesült Államok növekedési kilátásai 2004-re egyértelműen javultak, bár az Európai Unió idei bővülését illetően még sok a bizonytalanság. Ezt alátámasztja az is, hogy a vállalati konjunktúra előrejelzések szerint a reálgazdaság az előző évinél magasabb növekedést érhet el. Az elmúlt hónapban folytatódott az amerikai dollár euróval szembeni gyengülése. Bár a fejlettebb országok (G7) találkozóján felhívták a figyelmet a dollár káros mértékű ingadozására, a valuta gyengülése kedvezően hat az amerikai exportra, és emellett csökkenti a Fed által továbbra is reálisnak tartott deflációs veszélyt. A Fed hasonlóan kockázatosnak tartja az árindex csökkenését és emelkedését, az irányadó kamaton így legutóbbi ülésén sem változtatott. A GDP növekedésében meghatározó a lakossági fogyasztás, a háztartások eladósodottsága ugyanakkor az elmúlt évben tovább nőtt. Mindez az egyensúlyi mutatók további romlását vetíti előre. Németország GDP-je 0,1 százalékkal csökkent 2003-ban. Bár az utolsó negyedévben a gazdaság 0,2 százalékkal bővült, az elmúlt havi kedvezőtlen konjunktúra-felmérések szerint a javulás nem egyértelmű. Az EU egészére hasonlóan alacsony, 1 százalékot nem meghaladó 2003. évi növekedés becsülhető és a dinamika 2004-ben is csak kis mértékben haladja majd meg az 1 százalékot. Megkezdődött a 2007-2013-as költségvetés vitája, amellyel kapcsolatban a legnagyobb kérdés a szétosztható összeg nagysága.

A magyar gazdaság előző évi GDP növekedésére március elején lesznek előzetes adatok, becslésünk alapján azonban 2,8 százalékkal nőtt a bruttó hozzáadott érték. 2004-ben javuló külső kereslettel számolva a növekedés 3,2 százalék körül várható. Az Ecostat is abból indul ki, hogy az államháztartás előző évi GDP arányos hiánya eredményszemléletben (azaz az Európai Uniós módszertan szerint) előzetes adatok alapján elérte az 5,7 százalékot, szemben a tervezett 4,8 százalékkal. A végleges bruttó hazai termék adat megjelenése még természetesen módosíthat a rátán, az eltérés azonban nem lehet nagyobb 0,1 százalékponttnál. Ahhoz, hogy a 2004-es új, 4,6 százalékos terv tartható legyen, a kormány – az előző évi 35 milliárd forinton felül – 150 milliárd forintos megszorításról döntött. Míg a tavaly decemberben elfogadott költségvetési törvényben pénzforgalmi szemléletben (GFS) 920, eredményszemléletben (ESA95) 783 milliárd forint hiány szerepelt, addig a kormány felülvizsgálata szerint 2004-ben a deficit (4,6 százalékos hiánnyal és 20450 milliárd forintos GDP-vel számolva) eléri a 940 milliárd forintot – 180-190 milliárd forintos megszorítás mellett. Mindez több mint 300 milliárd forintos eltérést jelent a költségvetési törvényhez képest. Egyéb tényezőket is figyelembe véve az eltérés ennél nagyobb is lehet. Az eltérésre magyarázatot ad a 2003. évi bázis jelentős módosulása (a 4,8 százalékos tervvel szemben 5,7 százalékos lett a hiány), a kamatkiadások emelkedése, valamint a tervezéshez használt makrogazdasági keretszámok változására. Emellett olyan egyéb tételek is módosíthatják a korábbi tervben szereplő hiányt, mint az európai uniós források felhasználásának tervezettől eltérő hatékonysága, az adóbevételek vártnál alacsonyabb szintje (elsősorban EVA valamint az újonnan bevezetett ökoadó), vagy a mezőgazdasági támogatás növelésének igénye. Figyelembe véve, hogy a tervezett intézkedések alapvetően az állami szférát érintik, mely – nemzetközi tapasztalatok alapján – meglehetősen rugalmatlan a kiadáscsökkentő intézkedésekre, összességében GDP arányosan 4,8 százalékos hiányt prognosztizál az Ecostat.